Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
Az iparügyi miniszter rendeletei alapján a munkabérpolitika irányítását a szakszervezetek vették a kezükbe, amelyek az egységesítés érdekében bevezették a kollektív keretszerződések rendszerét. A munkáspártok és a szakszervezetek az ország helyzetének mérlegelése után arra az álláspontra jutottak, hogy rögzített vagy „mérsékelt" munkabérrendszer kialakítását követelik. Azt remélték, hogy ezzel az inflációs veszélyt elháríthatják, illetve csökkenthetik. A Szakszervezeti Tanács és a GYOSZ vezetői március folyamán megegyeztek a kötendő kollektív keretszerződések elveiben. Az egyes szakmák kollektív szerződését az illetékes szakszervezetek és a GYOSZ szakosztályai kötötték meg. Ez természetesen azt eredményezte,, hogy az egyes szakmák kollektív szerződései között eltérések keletkeztek, melyek — főleg kezdetben — elég jelentősek voltak. A vas- és gépipar munkásainak a bére 1945 márciusában a többi szakmától elmaradt, az építőipariaké pedig magasan kiugrott. Május elején már egyes vasipari üzemekben a munkások munkabeszüntetéssel fenyegetőztek, ha sérelmeiket nem orvosolják. A tudatosan alacsonyan tartott és az adott helyzetiben indokolt bérpolitika, bár az inflációt nem tudta megakadályozni, átmenetileg mégis hátráltatta annak gyorsabb ütemű kibontakozását. Az első verseny szervezése Az üzemi bizottságok döntő többsége minden erőt megfeszítve küzdött azért, hogy a termelés mielőbb elkezdődjék, növekedjék. Ezt a folyamatot lendítette fel a két munkáspártnak az első szabad május elseje tiszteletére indított versenye, melynek elsődleges célja nem a termelés növelése, hanem a pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítése volt. Az MKP versenye a Weiss Manfréd Acélos Fémművek üzemi pártszervezetének 1945. március 25-i felhívására indult el. 75 A szociáldemokrata párt szintén ezen a napon indította el tagtoborzó és szervezeti megerősödését célzó versenyét. Mindkét munkáspárt helyi, kerületi és üzemi szervezeteinek versenyvállalásai tartalmaztak a termelés növelésére és a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó pontokat is. A májusi verseny idején, elsősorban a budapesti üzemekben, növekedett a termelékenység, javult a munkafegyelem, meggyorsult a helyreállítási munka és a 75 Az MKP májusi versenyéről lásd Strassenreiter Erzsébet: Az 1945-ös májusi verseny. PK 1960. 1—2. sz. — az SZDP versenyéről: Népszava, 1945. május 29. és június 3.
