Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

„ma a harcot követeljük a fasizmus ellen, s követeljük magunktól és munkatársainktól, hogy a legnagyobb nélkülözések közepette is lelkiismeretesen és odaadással végezzük munkánkat". Az ország betegen, véresen vonaglik, mondotta, s ahhoz, hogy meggyógyíthassuk, hogy mozgásba tudjunk hozni egy új, független, szabad, demokratikus államgépezetet, odaadásra, becsületességre és lemondásra van szükség (15. sz.). A munkások nagy része önzetlenül vállalta az áldozatot, fizetés, minden ellenszolgáltatás nélkül az élet megindítását, odaállt a szovjet hadsereg, a forradalom mellé.*

1 A munkafegyelem biztosításával együtt szükség volt a munka gyors megszervezésére. A termelés reorganizálásának útjában álló akadályok hathatósabb leküzdése érdekében az üzemi bizottságok kezdeményezésére már ekkor egy-két helyen, a gyár műszaki, adminisztratív és fizikai dolgozóiból műszaki bizottságok alakultak. A bizottságok elnevezése különböző volt, lényegében azonban műszaki kérdésekkel foglalkoztak. Pl. a Dreher-Haggenmacher vállalatok munkás csúcsbizottsága mellé, 1945. január 30-án műszaki szakbizottságot szerveztek, szaktanácsadói feladatkörrel. (22. sz.) A helyreállítási munkálatok előrehaladásainak, a termelés megindításának és az addig elért eredmények biztosításánaki egyik előfeltétele volt a gyárak megtisztítása a fasiszta elemektől. Az üzemi bizottságok e feladat megoldását is elsőrendű kötelességüknek tartották, s ezt az első munkaprogramok ki is emelték.

42 (29., 32/d. sz.) Az üzemek tisztogatása során túlkapások is előfordultak, amelyek helyenként, különösen Észak-Magyarországon, értelmiségellenes támadássá fajultak. (Pl. az ózdi Vasgyárban, az Uhri Zsigmond Autókarosszéria gyárban, a Szegedi Kenderfonógyárban és másutt.) A régi vezetőkkel való együttműködést a termelés érdekében általában szükségesnek tartották, de a gyárvezetők, a tulajdonosok és a gyárigazgatók visszatérését egyes helyeken feltételekhez kötötték. A Szegedi Kenderfónógyárban a vezető tisztviselőkkel közölték, hogy az üzemi tanács megalakult, a gyárban minden ügyet ő intéz, nélküle semmiféle intézkedés, határozat nem érvényes. „Aki ezzel nem ért egyet, az mehet."

43 Kevés olyan üzemi bizottság volt az országban, amelyik már az alakuló ülésen fel ne vetette volna a munkabér becsületes és elfogadható rendezésének fontosságát. (8., 11., 14., 19., 29. sz.)

44 Az üzemi bizottságok a munkabér kérdésében többnyire higgadtságról, ''<• OL Gschwindt ir. 11. d., SZOT L Vasaszaksz. 1945. Vegyes lev. 1. d., Főv. I. BNB 5-ös bizottság ir. sz. n. « Uo. 43 Főv. L BNB 5-ös bizottság ir. sz. n., Strack Ádám visszaérni? \ *s SZOT L Vas-Witteg lev. 1945. 1. d.