Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

32/f A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jogtanácsosának észrevételei az „üzemi Bizottságok működési szabályzata" c. rendelettervezetre*! 1. A tervezet szerint a rendeletet az iparügyi miniszter fogja kibocsátani, másrészt annak intézkedései csak az ipari, bánya-, stb. vállalatokra vonatkoznak. Miután ebben a felsorolásban pénzintézetekről nincsen szó, nyilvánvaló, hogy azokra a tervezet rendelkezései nem vonatkoznak; valószínű azonban, hogy a bankok tekintetében az illetékes pénzügyminiszter hasonló szellemű rendeletet fog kibocsátani. 2. A 2. § nem szabatos rendelkezései szabályozzák az üzemi bizottság hatáskörét az alkalmazottak gazdasági, jóléti stb. érdekvédelme szempontjából, de nem mondják meg, hogy e tekintetben rendelkezési vagy csak javaslattételi jog illeti meg a munkaadóval szemben. A harmadik bekezdés javaslattételi jogról beszél, de csak a jobb és gazdaságosabb termelés előmozdítását szolgáló kérdéseknél. Az utolsó bekezdés ugyancsak nem szabatos, mert nincsen kifejezve, hogy az üzemi bizottságnak az igazgatósági ülésekre delegált tagját milyen jogok illetik meg. A tanácskozási jog egymagában való biztosítása jelenthet pusztán tanácsadási jogot, de jelenthet ezenfelül szavazati jogot is. 3. A bizottság és annak szervei megválasztásáról szóló 4—7. §-ok nem szabályozzák, hogy a választás érvényességéhez a szavazatra jogosult alkalmazott mily mennyiségű szavazata szükséges, és hogy a szavazás kötelező-e vagy sem. Az 5. § alkalmazása mellett megtörténhetik, hogy 1000 szavazásra jogosult alkalmazotti létszám mellett 50 egyén választja meg az üzemi bizottságot. Ez a kérdés, kapcsolatban a pótválasztás szabályozásával, rendezésre "szorul. Az 5. § utolsó bekezdése nem mondja meg, hogy a választás mikor szabálytalan, a szavazás mikor érvénytelen, és hogy jogorvoslati jog kit, milyen határidő alatt és milyen feltételek mellett illet meg. A szabálytalansági, illetve érvénytelenségi okokat fel kell sorolni. 4. A 13. és 14. §-okból teljesen hiányzik a fegyelmi bizottság szervezetésnek, valamint tanácskozási módjának szabályzata, és hogy határozatai kötik-e a munkaadó vállalatot vagy sem. Példa: A munkaadó alkalmazottját azonnali hatállyal elbocsátja, az alkalmazott a fegyelmi bizottsághoz fordul, mert nincsen megelégedve a munka16/0631 241