Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

dására és anyagi eszközeire. A gyárakban működő szovjet parancsnokok is igyekeztek a nyíltan tőkeellenes beállítottságú munkásokkal megértetni, hogy a fasizmus elleni harc érdekében a nemzet minden rétegét mozgósítani kell, és a legmesszebbmenőkig támogatták a tulajdonosok és az üzemi munkásság kapcsolatának normalizálását. A helyzet reális és helyes felismerése azonban — helytelenül — esetenként közös munkás-tőkés üzemi szervezet létrehozására vezetett. A tőkések szívesen bekapcsolódtak az üzemi bizottságok munkájába, hiszen felismerték a munikásellenőrzésben számukra rejlő Veszélyt, ezért befolyásuk biztosítása érdekében több esetben maguk kezdeményezték e szervek létrehozását. A tőkések szórványosan előforduló részvétele az üzemi bizottságok tevékenységében azonban rövid életű volt, A munkásság kollektív testületeinek jellege és célja kizárta, hogy bennük tőkés igazgatók és tulajdonosok „képviseljék" a dolgozók ügyét. Az üzemi bizottságok politikai arculatát, tagjainak osztályhelyzetén túl, politikai hovatartozásuk határozta meg. A beválasztott munkások általában a munkáspártok valamelyikének voltak a tagjai, az üzemi bizottságok ennélfogva a két munkáspárt politikai-eszmei befolyása alatt állottak. Az első üzemi bizottságokban döntő többségben a kommunista párti tagok; voltak. ,A későbbi választások során már több szociáldemokrata munkás került be az üzemi bizottságokba, az MKP többségén azonban ez lényegében nem változtatott. A kommunisták 1945 folyamán megszerzett pozícióikat az üzemi bizottságokban továbbra is megtartották. A Független Kisgazdapárt 1945 február végéig még kísérletet sem tett arra, hogy tagjait a termelő (vagyis az ipari és bánya-) vállalatok üzemi bizottságaiba bejuttassa. A pénzintézetek, ia MÁV, a posta, a részvénytársaságok központi irodáinak üzemi bizottságaiba viszont szép számmal kerültek be kisgazdapárti tagok.

22 Az ipari jellegű vállalatoknál kizárólag a tisztviselő tagok között akadtak nem munkáspártiiak, illetve pártonikívüliek. A munkásság körében a munkáspártokon kívül más pártnak nem tudott bázisa kialakulni, ezért -a Független Kisgazdapárt minden olyan kísérlete, mely arra irányult, hogy az üzemi bizottságokban tért hódítson, és befolyását növelje, eredménytelen maradt. Nem sikerült a munkások sorait megbontani. A kisgazdapárt törekvéseivel szemben a két munkáspárt vezetői és tagjai is együttesen léptek fel. Az üzemi bizottságokba tehát áltálában a politikailag képzettebb, aktívabb és tapasztaltabb munkások kerültek be. Mint a statisztikai K Pl. a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál 1945. február 20-án titkosan választott 7 tagú üzemi bizottságban kettő kisgazdapárti volt.