Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

bizottságok határozatait figyelembe venni. Az üzemi bizottság köteles oda hatni, hogy az üzemekben a munkafegyelem helyreálljon, sőt fokozódjék. Ugyancsak köteles törekedni a bizottság a termelékenység fokozására is. Azon vállalatoknál, ahol fegyelmi bíróság volt a múltban, mindaddig, amíg a népi demokratikus szellemnek megfelelően új törvények nem szabályozzák a fegyelmi bíróságok jog- és hatáskörét, az üzemi bizottságok gyakorolják a fegyelmi bíróságok jogait. 8. Az önálló nyugdíjpénztárral rendelkező vállalatoknál a központi üzemi bizottság kezeli a nyugdíjpénztár vagyonát mindaddig, amíg új törvények ezt másként nem szabályozzák,. Az üzemi bizottságok minden évben újraválasztandók, lehetőleg az év elején. Amennyiben az üb vagy annak egyes tagjai az alkalmazottak és a magyar nép érdekeit nem kellően képviselnék, úgy az, üb 'egészben vagy részben visszahívható. 9. Az 50-nél kevesebb munkást foglalkoztató üzemek alkalmazottai községenként, Budapesten kerületenként választanak egy közös üb-t, mely ugyanazon szakmában foglalkoztatott kisüzemi alkalmazottak összességét képviseli, a község, illetve a kerületben levő kisüzemi vállalatok tulajdonosainál. 10. Ügy a nagy-, mint a kisipari üb-k névsorát nyilvánosságra kell hozni. 11. A munkaadók az üb választásába nem folyhatnak bele, személyi kikötéseket nem tehetnek, ós a hivatalosan megalakult üb működését tudomásul venni tartoznak, azt működésében nem gátolhatják. Kétoldalas, géppel írt másolat — PI Arch. 253/061/1945/1. Ezzel azonos szövegű tervezet található: Győri ÁL M Vagon ir. 31. cs. — és Weisinger Mihály személyi tulajdonában. Az irat címe felett a következő tintával írt szöveg olvasható: „Nemz. Biz.-tól."