Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)
A Magyar Kommunista Párt röpiratában az újjáépítésre mozgósít, és felhívja a munkásság figyelmét az üzemi bizottságok fontosságára Elvtársak, Elvtársnők, Ifjúmunkások! Most, amikor elérkezett az a történelmi pillanat, hogy újabb 25 évi raboskodás után újból nyíltan vallhatjuk elveinket, megnyílt a lehetősége annak, hogy ezeket az elveket gyakorlatilag is megvalósítjuk. Bátran és erőnket megfeszítve menjünk neki az elénk tornyosuló akadályoknak. Ne csüggedjünk. Most van lehetőség arra, hogy a kapitalizmus évszázados kizsákmányoló zsarnokságától végleg megszabaduljunk. Minden erőnket fordítsuk az újjáépítés munkájára. Magyar Dolgozók! Amit most építeni fogtok, az nem a tőke, nem a felső tízezrek, hanem a ti jóléteteket fogja szolgálni. Magatoknak építitek föl tönkretett, fölperzselt, az úgynevezett szövetségeseink és nyilas bérenceik jóvoltából hadszíntérré változtatott hazánkat. Ennek a gondolatnak kell eltölteni minden dolgozót, aki munkaszerszámot vesz a kezébe. Legyetek öntudatosak. Ne engedjétek, hogy volt kizsákmányol óink valami agyafúrt ravaszsággal, újból visszaszerezzék régi pozíciójukat. Merjetek tenni. Szervezkedjetek csoportonként. Válasszatok magatoknak vezetőket, akik elintézik az üzemi bizottságnál ügyes-bajos dolgaitokat, mert ha mi, dolgozók, összetartunk, föl tudjuk építeni hazánkat, ahol minden egyes dolgozó, emberhez méltó életet élhet. Ne áltassuk magunkat a siker azonnali bekövetkezésével, mert hosszú, megfeszített munka vár ránk. Ez a munka, melyet önként vállaltunk, nemcsak a mi, hanem a gyermekeink boldogulásának és jövőjének alapkövét fogja szolgálni. Ez a szellem hassa át minden dolgozó munkatársunkat, hogy a jobb jövőt, az emberhez méltó életkörülményeket meg is teremthessük. Köszöntésünk — SZABADSÁG Világ proletárjai, egyesüljetek! Egyoldalas, sokszorosított röpirat. — Pl Arch. 2/16—93.