Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)
odaadást követel. Meggyőződése, hogy ennek felismerése hatja át az üzemi tanács minden egyes tagját, és ebben a szellemben fogja végezni a munkásság érdekében szükséges munkáját. Elnök előterjesztésére, tanácskozás után, az üzemi tanács meghozta következő határozatát: 7. sz. határozat. Az üzemi tanács megalakulását kimondja, és működésének célját és szabályait az alábbiakban jelöli meg: Az üzemi tanács célja és feladatköre: a gyárvezetőséggel való megértő együttműködés alapján, pártpolitika nélkül, a gyár összes (testi és szellemi) munkásainak szociális, erkölcsi és gazdasági érdekvédelme. Üléseit a szükséghez képest, de legalább havonta kétszer tartja, lehetőleg a rendes munkaidő után. Az üléseket az elnök hívja össze a tárgysorozat közlésével. Három tanácstag együttes kérelmére nyolc napon belüli határidőre elnök az ülést bármikor köteles egybehívni. A határozatképességhez legalább hét tanácstag jelenléte szükséges. A határozatok szótöbbséggel hozatnak, és a szavazás eredménye a határozat írásbafoglalásánál megjelölendő a következőképp: egyhangú határozat „e", szótöbbségi határozat „szt" jellel. A szavazás rendszerint nyílt, de a többség kívánsága esetén elnök köteles a titkos szavazást elrendelni. Az üléseken bármelyik tanácstag jogosult a tárgysorozat letárgyalása után indítványt előterjeszteni. Az üzemi tanács ülései nem nyilvánosak, a hallgatóság tehát csak külön elnöki engedély esetén lehet jelen. A munkásközösséget érdeklő összes határozatok hirdetményi úton való közzétételéről elnök gondoskodik. Az ülések jegyzőkönyvelése rövid formában történik, a hozott határozatok azonban pontos szövegezés mellett mindenkor írásba foglalandók. Elnök előterjesztésére az alakuló ülés tárgysorozata az alábbiak szerint tárgyaltatott le: 1. A termelés fokozása. Elnök kifejti, hogy a termelés fokozásának elérése csak a tökéletes fegyelem megteremtésével lehetséges, és ezért nagy szükség van az ifjúság megfelelő nevelésére és irányítására. Tanácskozás után az üzemi tanács határozatilag a következőket mondja ki: