Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

A munkásság a termelés fokozása érdekében a legtökéletesebb fegyelmezettséget tartozik tanúsítani, ennek ellenőrzését az üzemi tanács gyakorolja, és [a] netán szükséges megtorló intézkedéseket megteszi. 2. Az alkalmazottak fegyelemre és szociális gondolkodásra nevelése. Elnök rámutat arra, hogy a programpont szorosan összefügg a termelés fokozásával. Kéri az üzemi tanács tagjaitól e tárgyban megfelelő javaslatok előterjesztését. III. sz. határozat. Az üzemi tanács e tárgyban az előterjesztendő javaslatok alapján fog határozni. 3. Betekintés és ellenőrzési jog a gyárvezetőség áltál a gyári alkalmazottaknak nyújtandó élelmiszer- és egyéb juttatások ügyében. Az üzemi tanács tanácskozás után meghozta a következő határozatot: 7V. sz. határozat. Az alkalmazottak részére nyújtandó juttatásoknál elvi alap: az egyenlő elbánás elve, tehát nincs különbség szellemi munkás (tisztviselő) és testi munkás között. Az élelemtár •mindenkori vezetője tartozik az üzemi tanács ülésein megjelenni, és a tanácsot az élelmiszerellátás és egyéb juttatások ügyében kellőképp tájékoztatni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat közölni. A tanácsnak joga van a szétosztandó mennyiségek és a szétosztás mikéntjének ellenőrzésére, "és e célból feljogosítja az elnököt a székséghez képest ellenőrző tag kiküldésére. 4. Az alkalmazottaknak a szabad szakszervezetekbe váló tömörítése. Elnök rámutat e kérdés rendkívüli fontosságára és arra, hogy a jelenlegi helyzetet ki kell használni olyan munkásszervezet kiépítésére, amely alapul fogadja el a fegyelmet és emberbaráti sze13/0631 193