Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

A kommunista küldöttek a választási gyűlésen rendszerint ismertették a párt politikai irányvonalát, véleményét az ország helyzetéről és a nemzetközi eseményekről, nem utolsósorban pedig az üzemi bizottságok szerepéről tartottak előadást Az MKP röplapok (26. sz.), felhívások, plakátok és hirdetmények útján is mozgósította a munkásokat a termelés megindítására, a szervezkedésre. Az MKP befolyását, különösen a felszabadulást közvetlenül követő időszakban, nem lehet csupán a pártszervezetek tevékenységén lemérni, hiszen gyakran ugyanaz a személy különböző funkciókat töltött be. Gyakorta előfordult, hogy az üzemi bizottsági tagok, szakszervezeti vezetők, nemzeti bizottsági tagok egyben az MKP helyi vezetői voltak. A kommunista párt befolyását növelte, hogy a kommunista munkások kezdettől fogva rendkívül határozott politikai platformmal, radikális baloldali elképzelésekkel, a tennivalók biztos tudatában léptek fel és láttak hozzá a gazdasági és politikai munkához. A kommunisták így szervezett erőt képviseltek, ami figyelemre méltó és döntő fontosságú tény az üzemi bizottsági mozgalom fejlődésében, ha tekintetbe vesszük, hogy az első időszakban a pártvezetés az üzemi bizottságok kérdésével nem foglalkozott, és erre vonatkozó utasításokat központilag nem adott ki. A felszabadult területeken működő MKP központi vezetés, november elejétől rendszeresen informálódott az üzemekben lezajló eseményekről. Az üzemi bizottságok problémájával azonban behatóbban csak 1945 januárjától kezdett foglalkozni. Az üzemi bizottságok megjelenése és működése — az addig felszabadult területek gazdasági jellegénél fogva — egyrészt még nem volt akkor olyan általános, mint később, Budapest üzemeinek felszabadulása után. Másrészt — és ez a fontosabb — az első hónapokban a forradalmi erők központi feladata az új államhatalom vezető szerveinek létrehozása, munkájának mielőbbi megindítása, gyors szakítás és 'szembefordulás a fasiszta Németországgal, a belső fasiszta erők felszámolása volt, s ezek mögött a többi, egyébként szintén fontos kérdés, átmenetileg, háttérbe szorult. Ez természetesen nem jelenti, hogy bizonyos konkrét esetekben a pártvezetés nem foglalkozott az üzemi bizottságokkal, az üzemekben felvetődő problémákkal. De 1945 elejétől már, általános elvi szinten, a kérdés átfogó vizsgálatára, az üzemi bizottságok szervezeti kialakulásának és gyakorlati munkájának befolyásolására, irányítására is sor került. E munka két irányban haladt. A Debrecenben székelő kormány kommunista tagjai foglalkoztak az üzemi bizottságok működését szabályozó rendelet kidolgozásával. A párt központi vezetőségének