Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Budapesten működő tagjai pedig, a párt központi apparátusának szervezésével egyidőben, az üzemi bizottságok közvetlen támogatásán kívül, hozzáláttak a felső vezetés kialakításához. Az 1945. január 19-i MKP központi vezetőségi ülésen, az üzemszervezés kérdéseiről folyó vitában, szó esett az üzemi bizottságokról is, és az üzemi pártszervezetek kiépítésének fontosságát kiemelve, állást foglaltak a részvevők a már általánosan elterjedt új munkásszervek támogatása és ösztönzése mellett Az 1945. január 23-i Pest környéki pártszervezetek titkári értekezletén, továbbá a január 25-i pesti kerületi pártszervezetek titkári értekezletén a helyi vezetők beszámolóikban igen részletesen foglalkoztak az üzemek helyzetével és az üzemi bizottságokkal. Az utóbbi értekezleten már bejelentették a központ részéről azt is, hogy az üzemi bizottságok működésének szabályozására hamarosan kormányrendelet jelenik meg. A budapesti nemzeti bizottságban tevékenykedő kommunisták kezdeményezték, hogy a Szakszervezeti Tanács dolgozza ki a budapesti üzemi bizottságok működési szabályzatát. Az MKP központi szervezési osztályának 1945. február 6-i ülésén elfogadott határozat kimondotta, hogy meg kell gyorsítani az üzemi bizottságok szervezés sének ütemét. A kommunista pártvezetőség határozott támogatása — mely különböző szinten és sokféle módon jutott érvényre — rendkívül kedvezően hatott az üzemi bizottságok szervezeti kiépülésére és további tevékenységük megjavítására. A szociáldemokraták szerepe az üzemi bizottságok megalakításában Az üzemi bizottságok szervezésében a szociáldemokrata munkások is kezdettől fogva részt vettek. A szociáldemokrata pártszervezetek — bár helyenként a kommunista pártnál későbben szerveződtek meg — újjáalakulásuktól kezdve szintén bekapcsolódtak az üzemi bizottságok létrehozásának munkájába. Nem egy esetben — elsősorban ott, ahol a felszabadulás előtt a munkásság körében jelentős befolyással rendelkeztek — ^lőbb, vagy a kommunista párttal egyidőben jelentkeztek, és így e helyeken az üzemi bizottságok az ő kezdeményezésükre jöttek létre.

18 A szociáldemokrata párt sok alapszervezete, továbbá központi pártvezetősége 1945. január vé18 Pl. az Alföldi Cukorgyár Rt. (Saás Mihály, Visnyei József visszaérni.) a debreceni üzemek (SZOT L Hajdú-Bihar m. Megyei Titkárság, 1945. l. d.), a MÁVAG Diósgyőr (Mazár Ferenc visszaérni.), a Gránit Porcelán és Kőedényárugyár Rt. (32/b. sz,), a Stühmer Frigyes Rt. (OL Stühmer ir. sz. r.), a Bosch Róbert Kft. (30. sz.), a Hungária Vegyiművek niatos úti telepén (54,. sz.), a Ganz és Társa Rt. Hajógyárában (Vas-Witteg Miklós visszaérni.) és még számos helyen.