Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

sági ülésén az egyes bányák üb-jeinek képviselői éles hangon követelték: az üzemi bizottságoknak adjanak módot, hogy véleményüket nyilváníthassák. „Az üzemi bizottságokat a munkásság bízta meg, mindenben a munkások és a demokrácia érdekeit védik."

336 Az üzemi bizottságoknak 1948. elején egyébként sok gondot okoztak a kollektív szerződéssel kapcsolatos problémák, a besorolások, az ezekből eredő sérelmek orvoslása és az új normák alkalmazásának ellenőrzése. A kollektív szerződések rendelkezéseinek szigorú megtartása a hároméves terv sikere szempontjából döntő jelentőségű volt. A tőkések gyakran készek voltak eltérni az előírásoktól, de a felelősséget mindig a munkásokra hárították át. Ezért a Szakszervezeti Tanács 1948. február elején figyelmeztette az üzemi bizottságokat, hogy őrködjenek a kollektív szerződések pontos megtartásán, mert a bértúllépések veszélyeztetik az. ország gazdasági érdekeit. (210. sz.) Sok problémát kellett az üzemi bizottságoknak az új normák bevezetésével kapcsolatban is megoldaniok. Tény, hogy az üzemekben az új normák bizonyos feszültséget okoztak, mely csak akkor kezdett oldódni, amikor a munkásság bizonyítva látta, hogy a többtermeléssel keresete is emelkedett. A többtermelés ilyen értékelése egyúttal kellő alapot teremtett az országos munkaverseny megszervezéséhez is, melynek gondolata 1948 januárjában merült fel. 1948. március első napjaiban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek üzemi bizottságának a kezdeményezésére a csepeli munkásság elhatározta, hogy a hároméves terv megindulásának egyéves évfordulóját a termelés, a munka termelékenységének fokozásával és a selejt csökkentésével fogja megünnepelni. Terve megvalósítására 1948. március 9-én, nagy ünnepségek keretében, Csepelen meghirdette az országos centenáriumi munkaversenyt. (213., 217. sz.) Az ország legnagyobb üzemiének példamutatása az egész országban visszhangra talált. A versenyfelhíváshoz az üzemek dolgozói lelkesen csatlakoztak. Az országos centenáriumi munkaverseny a hároméves terv teljesítésének igen nagy lendületet adott, egyúttal pedig az üzemi bizottságokban rejlő kezdeményező és mozgósító erőt is újból dokumentálta. Az országos centenáriumi munkaverseny szervezése közben, 1948. március 25-én újabb jelentós lépés történt a burzsoáziának a gazdasági életből való teljes kiszorítására, amikor a IVünisztertanács valamennyi 100-nál több munkást foglalkoztató üzem és vállalat állami tulajdonba vételét határozta el. Az államosítás 594 vállaSM OL MASZ üb. ir. 1948. üb-ülés jkv.