Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
latot érintett. Ezek élére a kormányzat, a vállalati vagyon épségének megóvása érdekében, még a törvényjavaslat országgyűlési megszavazása előtt vállalatvezetőket rendelt ki. Az üzemi bizottságok munkájának elismerését mutatta egyébként, hogy közel 500 üzemi bizottsági elnök, alelnök és tag kapott vállalatvezetői kinevezést, olyanok akik a felszabadulás után vezetési készségükről tettek tanúságot. Az államosítás gyors és eredményes végrehajtásában a vállalatvezetők komoly segítséget kaptak az üzemi bizottságoktól. (219. sz.) A vállalatvezetők az üzemi bizottságok közreműködésével biztosították a termelés folytonosságát, a vállalat pénzügyi egyensúlyát, a leltárak elkészítését, és velük együtt akadályozták meg, hogy a volt tulajdonosok forgótőkét vagy árut a gyárakból kivonjanak. Ahová a Minisztertanács vállalatvezetőt nem rendelt ki, ott az üzemi bizottság elnöke tette meg a szükséges intézkedéseket. A márciusi államosítással az ipar állami szektora 83,5%-ra emelkedett. A nagytőke befolyása lényegében megszűnt, a tőkések a hároméves terv megvalósítása elé többé akadályokat már nem gördíthettek. Az üzemi bizottságok átszervezése szakszervezeti bizottságokká A 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosítása után a szakszervezeti központok közölték a jogkörükhöz továbbra is ragaszkodó üzemi bizottságokkal, hogy a tőkésekkel szemben magukra vállalt funkciókat a gyárak munkásvezetőinek adják át. 337 A szakszervezeti mozgalomra is kihatott a két munkáspárt egyesülésével és az államosítás végrehajtásával kialakult új helyzet. Az addigi szakmai szervezkedés elvét felcserélték az iparági szervezkedés elvével, amely egy iparág dolgozóit egy szakszervezetbe tömörítette, és ilyenformán egy üzem, vállalat minden szervezett dolgozója egyazon szakszervezet tagjává vált, akármi volt a szakmája. Jelenleg is az iparági szervezkedés elvét követik szákszervezeteink. Az ,egy iparág — egy szakszervezet" elve lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti mozgalom eredményesebben segíthesse az iparág dolgozóit feladataik végrehajtásában, és eredményesebben képviselhesse az iparágban foglalkoztatott dolgozók érdekeit a párhuzamos államigazdasági szerv előtt. Az iparági szervezkedésre való áttéréssel felvetődött a probléma: milyen szerv képviselje a szakszervezetet az üzemekben, kiket tem Bp-i PB Arch. RM 11—IS/D.
