Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

A kormányválság elhúzódása miatt az üzemek dolgozói — az üzemi bizottságok vezetésével — mind türelmetlenebbül követelték „a munka kormányának" azonnali megalakítását, az árak letörését, a politikai viták és a pozícióharcok sürgős megszüntetését. (205. sz.) Míg a pártok nézetkülönbségeik felett vitáztak, azt ország dolgozói ki voltak szolgáltatva az árdrágítóknak. A feketekereskedelem ugrásszerűen megnőtt, a súlyos aszálykár következtében pedig a közellátás megromlott. A tervberuházásokat ideiglenesen csökkenteni kellett, mert a vagyondézsma-rendelet végrehajtását a politikai nehézségek miatt csak szeptember utolsó napjaiban lehetett megkezdeni. Az elégedetlenség következtében szeptember és október folyamán több üzemben vadsztrájkok törtek ki. Október 4—6-án a Weiss Manfréd Művekben szintén munkabeszüntetésre került sor, melyet a drágasággal és a gazdasági helyzettel indokoltak. Ezt kihasználva, a reakció minden erejét mozgósította, hogy a termelést és a hároméves terv sikerét veszélyeztesse. Csepelen 100—200 fegyelmezetlen, renitens dolgozó bírt rá több ezer munkást a sztrájkra.

318 Az üzemi bizottság és a két munkáspárt üzemi szervezetének vezetői a munkásokat meggyőzték a sztrájk, valamint a túlzott bérkövetelések helytelenségéről, és a munkabeszüntetés kezdeményezőit szakszervezeti fegyelmi eljárás útján a gyár kötelékéből, elbocsátották.

319 A munkásság hivatott vezetői megértették a dolgozókkal, hogy a bérek csak a termelés emelésével növekedhetnek. A gyárakban 1947 szeptemberében és októberében a munkafegyelem is erősen meglazult. Több üzemben emiatt elbocsátásokra került sor. A népszerűtlen feladatot az igazgatóságok rendszerint áthárították az üzemi bizottságokra.

320 A Szakszervezeti Tanácsnak 1947. november elején határozatot kellett hoznia a munkafegyelem és a szakszervezeti fegyelem megszilárdítására.

321 A Szaktanács megszüntette a bizalmiaknak a munka alól való mentesítését, és elrendelte, hogy az üzemi bizottsági és bizalmi testületi üléseket munkaidő után tartsák. 318 Pl Arch. 2/16—100. Textilgyárak szociáldemokrata munkásai memorandumának megállapítása. 319 Pl Arch. 253/061/1947/33. — Amint a vizsgálat megállapította, a sztrájk kezdeményezésében az MKP és SZDP tagok egyforma arányban vettek részt. 320 OL Fr. Siemens gyár üb-i ir. sz. n. 1947. szeptember 11-i üb-ülés jkve. 321 Szakszervezeti Közlöny, 1947. november 15.