Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
Az új kollektív szerződés 1947 októberében az MKP vezetésével nagyarányú ellentámadás indult a drágaság és a gazdasági kártevés ellen. A kormány még idejében elejét vette a bér- és árfronton az országot és a munkásosztályt fenyegető inflációs jelenségeknek, a gazdasági 'kihágásokat pedig hamarosan megfékezte. Október 1-én közzétették az új kollektív keretszerződést, melynek megkötését a GYOSZ július eleje óta késleltette. A keretszerződés a stabilizációs béreknél, illtetve fizetéseknél 40—50%-kal magasabb órabéreket, illetve fizetéseket állapított meg 322 , s helyrehozta a hároméves terv végrehajtásának és az ország újjáépítésének alapját képező nehézipar dolgozói bérezésében korábban elkövetett hibákat. Az új kollektív keretszerződés egyik fontos rendelkezésié volt, hogy előírta az időméréseken alapuló normáknak bevezetését az egész ipar területén, záros határidőn belül. 323 A lazán megállapított normák a munkabérekben nagy egyenetlenséget Okoztak. Egyes iparágakban — mint például a bőr- és textiliparban — a dolgozók nagy átlaga a normákat 200—400%-ra tudta teljesíteni, míg a nehéziparban a 100%-ot is nehezen lehetett elérni. A lazán megállapított normák az ipar egyenletes fejlődését akadályozták, ezért bármennyire is elégedetlenkedéssel fogadták egyes szakmákban a kollektív keretszerződés intézkedéseit, az addig becslésekkel megállapított normák helyesbítése halaszthatatlan feladattá vált. A teljesítménybérrendszer egyre szélesebb körben való bevezetése és a normák felülvizsgálata egyébként az év utolsó hónapjaiban, már kedvezően éreztette hatását. A gyárak dolgozóira megnyugtatóan hatott, hogy az üzemi bizottságok az új kollektív szerződés rendelkezéseinek végrehajtására, az üzemi demokrácia elveinek megfelelően, besorolási bizottságokat alakítottak. A bizalmi testületek közreműködésével műhelyrészenként alakult bizottságok a munkások egyes bérkategóriákba való besorolását általában közmegelégedésre végezték el, 1947 utolsó hónapjaiban fokozatosan javult a gazdasági helyzet. A kormány a dolgozók érdekében bevezette a kettős árrendszert. Elrendelte, hogy az ipar egyes cikkekből típusáruk gyártására térjen át, melyeknek az árát az 1946. augusztusi árszínvonalon rögzítette. A luxusfogyasztás célját szolgáló árucikkek árának emelését viszont a kormány engedélyezte, hogy a gyárak árki egyenlítés fomájában ebből fedezzék a nyersanyagok világpiaci árának emel™MNB-jelentés. Bp., 1948. — Főv. L OeÜ-gyár Ír. 11. cs. 9«. d. 333 Üzemszervezés, 1947. december 20.
