Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
Az Országos Tervhivatal rendszerint üzemi bizottsági tagot nevezett ki tervmegbízottnak, ilyen módon az üzemi bizottságok befolyása mégis erősödött. Egyre teljesebbé vált a még nem államosított tőkés szektor köré font gyűrű, és az ellenőrzés fokozásával mind több lehetőség nyílt arra, hogy az egész magántőke lényegileg államkapitalista szektorrá váljék. Országgyűlési képviselőválasztások, kormányválság A hároméves terv végrehajtásának megkezdése egybe esett az országgyűlési képviselőválasztási harccal, mely az üzemekben sok ellentétet s vitát okozott. A feszültséget fokozta, hogy a két munkáspárt a választási előkészületek alatt sem szüneteltette erőltetett tagtoborzását. „Ha mi most a tagságunkat növeljük — jelentették ki a Weiss Manfréd Művek MKP üzemi pártszervezetének és az üzemi bizottság kommunista frakciójának vezetői —, akkor a választás után felmerülő esetleges üzemi bizottsági választások elé nyugodtan nézhetünk." 815 Az országgyűlési képviselőválasztás a baloldali erők győzelmét hozta, az MKP az ország legerősebb pártja lett, országos viszonylatban elnyerte a szavazatok 22%-át és 100 képviselői mandátumhoz jutott. A reakciós erők csoportokra szakadozva kerültek ki a harcból. A Függetlenségi Frontban tömörült pártok a szavazatok 60,8%-át szerezték meg. A választást követő napokban a jobboldali csoport befolyására a szociáldemokrata miniszterek nem jelentek meg hivatalukban, és ezzel válságba sodorták a koalíciós kormányzatot. Az SZDP jobboldali szárnya a hatalomban való részesedés arányának megváltozását, a szakszervezetekben és az üzemi bizottságokban pozíciói megerősítését, a kommunistákkal fennálló egységfront felmondását és a párt ellenzékbe vonulását követelte. 316 A támadás következménye volt, hogy az új kormány megalakulása három hétig elhúzódott, és ezalatt a két munkáspárt ellentéte még inkább kiéleződött. Ez az ellentét a bányákban és a gyárakban is megmutatkozott. A MAORT üzemeiben a jobboldali szociáldemokrata vezetők „nem tűrték meg" a kommunista munkásokat. A bányatelepeken „áldatlan ellenségeskedés dúlt" a munkáspártok között, és röplapok útján rágalmazták a kommunistákat. 317 w Bp-i PB Arch. R. M. 3—l/A. 316 Sánta I.: A két munkáspárt egyesülése 1948-ban. Bp., 1962. 26. o. 317 Bányamunkás, 1947. október 5. ' \ 9 , 131
