Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

a vállalat vezérigazgatójából vagy helyetteséből, az üzemi bizottság elnökéből, a főbizalmiból és az üzemrészek műszaki vezetőiből tevődtek össze. Feladatukat főként a termelés racionalizálása és a termelékenység fokozása képezte.

310 Sok üzemben a tőkések vonakodva és csak az üzemi bizottságok sürgetésére egyeztek bele a tervbizottságok megalakításába.

311 Az MKP a munkásság hatékonyabb ellenőrzésének a biztosítására az Országos Tervhivatalnak üzemi tervmegbízottak kinevezését javasolta. A tervmegbízottak működéséről és hatásköréről szóló rendelettervezet a GYOSZ és a többi tőkés érdekképviselet ellenállását váltotta ki. A GYOSZ nem tartotta megfelelő megoldásnak, hogy a tervmegbízottat az üzemi bizottság által javasolt személyek közül jelöljék ki, mert ez a megoldás „a vállalat vezetőjének mozgási lehetőségét korlátozná". A GYOSZ azt is kifogásolta, hogy a tervmegbízottnak nem megfigyelő, hanem ellenőrző szerepet szánt a rendelettervezet, aki a terv végrehajtását állandóan figyelemmel kíséri, és észrevételeiről az Országos Tervhivatalt rendszeresen tájékoztatja.

312 A GYOSZ az általa javasolt módosításokat nem tudta elfogadtatni. A rendelet változtatás nélkül megtartotta az eredeti tervezet szövegét.

313 A tervmegbízottak és helyetteseik személyének kijelölése az üzemi bizottságok és az igazgatóságok között sok vitára vezetett az üzemekben ós a vállalatoknál. A Leipziger-féle szeszgyáriban például az igazgatóság az üzemi bizottság jelöltjeit mellőzte, s az egyik igazgatót ós a műszaki intézőt terjesztette elő az Országos Tervhivatalhoz kinevezésre. Az Országos Tervhivatal kompromisszumosl megoldást választott: tervmegbízottnak az üzemi bizottság, tervmegbízotthelyettesnek pedig az igazgatóság jelöltjét nevezte ki. (204. sz.) A Magyar Általános Hitelbank az egyik érdekeltségi vállalatánál, a Hoffiher—Schrantz Gépgyárnál 1948 januárjáig késleltette a tervmegbízottak kijelölését. Nem egy esetben a munkáspártok között is súrlódást okozott a tervmegbízott személyének kijelölése. Az üzemi bizottság ilyen esetekben egy kommunista és egy szociáldemokrata jelöltet nevezeti meg, s köztük a sorrendet sorshúzással döntötte eZ.

314 sió oL GYOSZ ir. 7. cs. Textilipari szaksz. körlevele. 311 OL Fr. Siemens gyár üb-i ir. sz. n. — A gyár üzemi bizottsága nyomatékosan figyelmeztette az igazgatóságot, hogy sürgősen állapodjon meg vele a tervbizottság összetételében, különben az üzemi bizottság kénytelen lesz maga megszervezni a bizottságot. Hasonló ellenállással kellett az üzemi bizottságoknak megküzdeniük a LAMPART Müveknél, a* Chinoin-gyárnál stb. Ld: OL Lampart, Chinoin-gyár üb-i ir. sz. n. 812 OL GYOSZ 7. cs. Knob Sándor GYOSZ vezérigazgató levele Lengyel Géza igazgatóhoz, 1947. augusztus 14. 313 MK 1947. november 28. 3U OL M. Leszámítoló és Fénzváltőbank 161. cs.