Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Az üzemi bizottságok, újabb jogi szabályozás hiányában, a tőkések ellen vívott harcban az 55 000-es rendelet előírásait rendszerint nem tartották meg. A Szakszervezeti Tanács a jogköri túllépések ellen nem emelt kifogást, ha azok a munkásosztály érdekét szolgálták. A Láng Gépgyár, a Gschwindt Szesz-, Élesztő- és Rumgyár, a Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, a Kispesti Textilgyár üzemi bizottságai a jogszabályokban biztosított kereteken túlmenően fokozták a termelés ellenőrzését és irányítását. A Láng Gépgyár üzemi bizottsága a sérelmi politika helyett saját hatáskörében — ahogyan azt az SZDP XIII. kerületi pártbizottsága jellemezte — „angyalföldi módon járt el",

293 azaz álláspontját termelési és személyzeti kérdésekben az igazgatósággál szemben rendszeresen érvényesítette. A LAMPART-művek üzemi bizottsága a vállalat főrészvényese, a Magyar Altalános Hitelbank által kinevezett műszaki igazgatót nem engedte be a gyár területére, mert kinevezéséhez a bank nem kérte az üzemi bizottság előzetes hozzájárulását.

294 Az üzemi bizottságok a termelést ellenőrző — és részben irányító — tevékenységüket általában az ügyvezető igazgatóságokkal közösen tartott üléseken és a vállalatok osztályain folyó munka rendszeres felülvizsgálásával, valamint az üzemrészek állandó látogatásával látták el. Az ellenőrzés fokozásával párhuzamosan az üzemi bizottságok szorosabbra fűzték kapcsolataikat a munkássággál. Tagjaik rendszeresen látogatták a munkahelyeket, orvosolták a sérelmeket, havonta üzemi beszámolókat tartottak. A gyári értekezleteken az aktuális kérdéseken kívül az üzemi bizottsági elnökök tájékoztatást adtak a vállalat termeléséről és elért eredményeiről. A hároméves terv előkészítése és törvénybe iktatása Az üzemi bizottságok lendületes munkája a hároméves terv előkészítésében is komoly szerepet játszott. A „Magyar Közösség" nevű illegális államellenes összeesküvés felszámolása, a külföldre emigrált Nagy Ferenc miniszterelnök és a jobboldali beállítottságú kisgazdapárti képviselők kizárásával a Független Kisgazdapártban végbement demokratizálódás, a belpolitikai válság levezetése és az 1947 júniusában, Dinnyés Lajosi elnökletével alakult új kormány hivatalba lépése egyet jelentett a népi demok393 Pl Arch. 253/1—139. 294 OL MAH Ip. 0. 48. CS.