Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

tatikus rendszer megszilárdításával és továbbfejlesztésével, szükségessé vált a dolgozó tömegek politikai mozgósítása. Űj kérdések csoportja, a gazdasági élet továbbfejlődésének alapproblémái kerültek előtérbe. Az üzemek dolgozói, a munkáspártok, a szakszervezetek és az üzemi bizottságok vezetésével, figyelmeztető sztrájkokkal, tömeggyűléseken, országszerte mind erőteljesebben követelték a hároméves terv törvénybe iktatását, a vagyondézsmát, a Magyar Nemzeti Bank és a nagy bankok államosítását. (192. sz.) A drágaság ellen és a nagy bankok államosításáért folytatott harcban az üzemi bizottságok az MKP javaslatát fenntartás nélkül magukévá tették, és ennek kapcsán az üzemek kommunista és szociáldemokrata munkásai ismét szoros egységbe forrtak össze. E harcban a legdöntőbb feladatot kétségtelenül a hároméves terv gazdasági alapjainak a biztosítása és a hitelszervezet kapitalista jellegének megváltoztatása jelentette. Ehhez vezető első lépésként 1947. június 1-én megvalósult a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó nagybankok állami ellenőrzés alá helyezése, ami gyakorlatilag az államosítás első fázisa volt. A nagybankokhoz 1947. december 31-ig terjedő hatállyal miniszteri biztosokat küldött ki a pénzügyminiszter, akiknek a jogköre nemcsak az illető bankok, hanem azok érdekeltségi vállalatainak ellenőrzésére is kiterjedt.

295 A miniszteri biztosok törekvése legfőképp a pénzintézetek vagyonállagának megőrzésére, az érdekköri vállalatok ellenőrzésére és az államosítás előkészítésére irányult.

296 A bankok üzemi bizottságai az állami ellenőrzés alá helyezést általában helyeselték, és a miniszteri biztosok munkáját támogatták. Valamennyien ellenezték azonban a bankok összevonását, mert a pénzintézeti alkalmazottak jelentős részének az elbocsátásától tartottak. Szinte jelszóvá vált ezért a pénzintézetek üzemi bizottságaiban: Állami ellenőrzést igen, fúziót nem! (188. sz.) A nagybankok állami ellenőrzés alá helyezése után, 1947. június 14-én, a minisztertanács elfogadta a hároméves terv törvényjavaslatát. A hároméves terv törvénybeiktatása megmozgatta az üzemek dolgozóit. Az üzemi bizottságok és a bizalmi testületek együttes értekezleteken vitatták meg, majd gyári értekezleteken ismertették a vállalatok hároméves terveit és a megvalósítandó beruházásolcat. 295 MK 121—122. SZ. 296 A kapitalista bankok a népi demokráciában egyre inkább a gazdasági fejlődés akadályozóivá váltak. Működésük többnyire abban merült ki, hogy az államtól az MNB útján kapott pénzzel spekuláltak, és drágították a termelést. A bankok állami ellenőrzésének terve már 1946 tavaszán felmerült. 1946 júniusában a rendelettervezet el is készült, mely a Bankpolitikai Tanács útján kívánta a pénzintézetek üzletvitelét szoros állami ellenőrzés alá helyezni. A rendelet életbeléptetését akkor a burzsoázia meg tudta akadályozni.