Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

20-a között, a város felszabadulását követő napokban jött létre. (1. sz.)

9 A példa gyorsan terjedt a városban, november elején már Szeged több más üzemében is működtek, hasonló elnevezéssel, ilyen bizottságok.

10 A front előrehaladásával az ország többi részén, Debrecen, Miskolc, Diósgyőr, Baja, Pécs, Salgótarján üzemeiben is hozzáláttak a szervezett munkások ilyen bizottságok megalakításához.

11 A felszabadult Budapesten, a magyar ipar fellegvárában, a kommunista és a szociáldemokrata mozgalom középpontjában, az üzemi munkásszervek kiépülése még ennél is gyorsabb ütemben haladt előre, és tömeges méreteket öltött. 1945. február közepén a főváros üzemednek többségében már működtek vagy alakulóban voltak az üzemi munkásszervék, az üzemi bizottságok. Az üzemi bizottságok a felszabadított területeken kibontakozó demokratikus forradalom talaján keletkeztek. Megszervezésük gyors üteme, forradalmi lendülete egyértelműen bizonyította, hogy — a negyedszázados Horthy-fasizmus során kiállt üldöztetések ellenére — a forradalmi mozgalom a szervezett munkásság jelentős rétegeiben mély gyökeret eresztett. Az üzemi bizottságok ugyanakkor a magyar forradalmi munkásmozgalom legnemesebb hagyományainak, tapasztalatainak is szülöttei voltak, hiszen létrejöttük, tevékenységük a legszorosabb összefüggésben állt a megelőző évtizedek harci eseményeivel. Létrejöttükre, egész tevékenységükre hatást gyakorolt a háború utolsó éveiben az ország különböző területein, különböző formákban kibontakozó ellenállási mozgalom, a munkásság körében a fasiszta diktatúra idején is helyenként aktívan és eredményesen működő szakszervezeti csoportok, bizalmi testületek is. Az üzemi bizottságok szervezésére erőteljesen hatott a szociáldemokrata párt tevékenységének pozitív eredménye, az például, hogy a munkástömegekben ébren tartotta az osztályöntudatot, és szervezetileg összefogta őket. Az üzemi bizottságok ugyanakkor folytatói voltak a régebbi forradalmi hagyományoknak is: a Magyar Tanácsköztársaság és a környező országok munkásmozgalmának — elsősorban az osztrák üzemi munkásszerveknek — gyakorlati tapasztalatai még elevenen éltek 9 A zárójelben levő arabszám és az „sz" betű a kötetben található dokumentumra való hivatkozást jelenti, a továbbiakban ugyancsak. 10 Erre utalt a szegedi kommunisták képviselője az MKP Központi Bizottsága és a szegedi, hódmezővásárhelyi, makói, orosházi pártszervezetek vezetőjeinek 1944. november 9-én megtartott értekezletén, amikor bejelentette: „Vannak üzemek, ahol üzemi tanácsot alakítottunk." (Pl Arch. 39/1.) 11 Saás Mihály, Visnyei József, Rácz Lajos (Alföldi Cukorgyár), Mazár Ferenc, Urbancsok Mihály (MÁVAG Diósgyőr) visszaemlékezései, SZOT L Építők Szaksz. Debreceni csop. 1945—51. 1. d.