Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

a munkásosztály szűkebb rétegeiben, és 1944 Őszén, új körülmények között, testet öltöttek. Mindezek közvetve hozzájárultak a forradalmi átalakulás szubjektív feltóteleinek erőteljesebb érlelődéséhez, a fasiszta- és háborúellenes, haladó, demokratikus mozgalom kibontakozásához, közvetlenül pedig határozottan előmozdították az üzemi bizottságok megalakulását, szervezeti és politikai tevékenységét. A formák sokfélesége az alakuláskor Az üzemi bizottságok szervezeti fórmáinak sokfélesége szintén a különböző történelmi hagyományok, mozgalmi tapasztalatok hatását tükrözi, hiszen — amint látni fogjuk — szervezetileg szervesen kapcsolódtak a munkásosztálynak a felszabadulást megelőző időszakban kialakult harci formáihoz, sok helyütt egyenesen azokból nőttek ki. Több üzemben — a felszabadulást megelőzően —, az illegális kommunista párt kezdeményezésére, ellenállási csoport alakult a gépek és a gyári készletek megmentésére.

12 Ezeken a helyeken az üzemi bizottságok magvát ezek a csoportok képezték.

13 Ahol a felszabadulás előtt aktívan működött a bizalmi testület, ott az alakult át üzemi tanáccsá, illetve üzemi bizottsággá.

14 Budapest számos üzemében, még a felszabadulást megelőző hónapokban, a kommunisták kezdeményezésére illegális üzemi bizottságok jöttek létre, melyek, amint arra lehetőség nyílott, azonnal legalizálódtak.

15 Több üzemi bizottságot a munkások a Tanácsköztársaság példájára emlékezve hoztak létre, de akadtak üzemek, ahol a húszas-harmincas években aktívan működő osztrák és német üzemi munkásszervek tapasztalatai játszottak közre az üzemi szerv megalakításában.

16 Egy-két helyen az üzemi bizottság az úgynevezett üzemi választmányból alakult át. Az üzemi választmányok 1944 nyarán, horthysta kormányrendeletre jöttek létre, és az ellenforradalmi fasiszta kormányok gazdasági és politikai feladatainak üzemen belüli végre12 Kiss Károly, Strassenreiter József és mások visszaérni. 13 Pl. a csepeli WM-ben. (Kirschner B.—Rácz B.: Adalékok a felszabadult csepeli WM első négy hónapjának történetéhez. PK 1961. 3. 131. old.) 14 Pl. a pécsi üzemekben (40/a. és b. sz.), az Egyesült Izzóban (11. sz.), a Ganz Hajóban {Vas—Witteg M. visszaérni.) stb. ir

' Pl. a Fogaskerékgyárban (Krajcsovics József visszaérni.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban (29. és 45. sz.), a Kőbányai Polgári Serfőzdében (Borbándi Antal visszaérni.) stb. 16 Pl. Strack Ádám a Szegedi Kenderfonóban és öhlwang Jenő a BudapestSalgótarjáni Gépgyár budapesti üzemében az osztrák példa nyomán szervezte meg az első üzemi szervezetet. (Strack Adám és öhlwang Jenő visszaérni.)