Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
lyatesteket és a rendezőpályaudvarokat. Nagymértékű volt a gördülőanyag pusztulása: a 2491 mozdonyból csak 127, a 6205 személykocsiból 285, a több mint 59 000 teherkocsiból 5000 maradt meg. 8 A közlekedés tehát Magyarországon gyakorlatilag megbénult. A megmaradt gördülőanyag legnagyobb részét a fasizmus elleni hadműveletekhez kötötték le. Az iparra bénítólag hatott az is, hogy a külkereskedelmi forgalom teljesen megszűnt, súlyos nyersanyag- és tüzelőanyag-(koksz) hiány keletkezett. 7 Súlyosbította a kifosztott és lerombolt gyárak helyzetét és nagymértékben növelte a termelés megindításának nehézségeit, hogy a gyárak egy része vezetés nélkül maradt: a tőkések, a felelős vezetők elmenekültek, vagy az üzemektől huzamosabb ideig távol tartották magukat, a műszaki személyzet létszáma pedig jelentősen megcsappant. A romokon mégis gyorsan sarjadt az élet, ami az elcsigázott lakosság tömegeibe reményt öntött. A munkásosztály legjobbjai az aggasztó gazdasági helyzetből megtalálták ós megmutatták a kivezető utat: kezdeményezőén láttak hozzá a legnehezebb feladatok elvégzéséhez. Felismerve, hogy a fasizmus elleni harcnak, a nemzet újjászületésének alapvető feltétele a termelés, minden erőfeszítésüket, energiájukat a gazdasági élet megindítására, illetve az induláshoz szükséges előfeltételek biztosítására áldozták. A nagy feladatok parancsoló szükségként vetették fel az erők összefogását, a legszélesebb tömegek bevonását a munkába. Így született meg a munkások élenjáró elemei körében egy olyan munkásszerv létrehozásának gondolata, amely irányítaná és vezetné a dolgozókat az adott viszonyok között. A gyárak szomorú állapota és a megoldásra váró féladatok nagysága adott ösztönzést a munkásságnak az üzemekben a kollektív testületek: az üzemi tanácsok, az üzemi bizottságok megalakítására. Az üzemi bizottságok megalakulása Eddigi ismereteink szerint, az első üzemi munkásszerv, üzemi tanács néven 6 , a Szegedi Kenderfonógyárban, 1944. október 15-e és 6 A Közgazdaság Évkönyve. Bp., 1947. 30. old. Gál György: A vasutak. 7 Berend T. Iván: Üjjáépltés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—1948. Bp., 1962. 15—23. old. 8 Az üzemi munkásszervek elnevezése -kezdetben Igen eltérő volt. Kutatásaink során a következő elnevezésekkel találkoztunk: termelési bizottság, intéző bizottság, üzemi tanács, munkásbizottság, munkástanács, üzemi bizottság, ötös munkásbizottság, üzemi választmány, üzemi irányító bizottság, ötös üzemi tanács, termelési tanács, üzemi tisztikar.
