Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

letek tiltakozása azonban semmiféle szerepet nem játszott, A módosítás egyszerűen azért vált tárgytalanná, mert 1946 végén az üzemi bizottsági rendeletek egységesítésének a gondolata lépett előtérbe. Az új üzemi alkotmány megszületésének elhúzódása egyáltalán nem csökkentette az üzemi bizottságok forradalmi lendületét, s változatlan erővel támogatták azt a harcot, melyet a munkáspártok a burzsoázia gazdasági és politikai hatalmának korlátozására és felszámolására folytattak. E harc eredményeként 1946. december 1-én újabb tért vesztett a tőkésosztály: a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, a Ganz Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamennyi leányvállalataikkal együtt, állami kezelésbe került. Az említett nehézipari vállalatok tőkés igazgatóságai megszűntek, a vezetést és irányítást az újonnan szervezett Nehézipari Központ (NIK) igazgatótanácsa, illetve titkársága vette át.

251 A stabilizáció öt havi mérlege A stabilizáció első öt hónapja a népi demokráciának sok harcot és nehézséget hozott. A mérleg másik oldala azonban jelentős eredményekkel zárult. Az újjáépítés az országban hatalmas ütemben folyt. Az ipari termelés fokozatosan emelkedett. A munkateljesítmény számos iparágban megjavult, részben a teljesítménybér-rendszer bevezetése és elterjedése, főképp azonban a kielégítőbb ellátás s a reálbérek emelkedése következtében. Jelentékenyen emelkedett a vasérctermelés, a vas- és acélgyártás. Az államosított bányák korszerűsítése megkezdődött. Részvénytársaság formájában megszervezték a bányák központi igazgatását. A MÁSZ Rt. ellátta a bányákat elegendő bányafával és segédanyagokkal, melyek hiánya a termelés fokozását a felszabadulás óta akadályozta. Megoldottak több súlyos problémát, így többek között a bányászoknak bakanccsal és ruházati cikkekkel való ellátását. Mindezek hatására a szénbányászat termelése a stabilizáció óta egyre növekedett.

252 A széntermelés 251

A NIK működését szervezeti hibák és a vállalatok sovinizmusa hónapokon át károsan beíolyásolta. A vállalatok üzemi bizottságai főként azért bírálták erősen a NIK-et, mert a szervezéskor a vezetésben a munkásság nem kapott képviseletet. Ez a sérelem később a munkásigazgatók kinevezésével orvoslást nyert. (171. sz.) 252 Magyar Nemzeti Bank jelentése Bp., Í947. — A szénbányászat termelése 1946 októberében 6,5 millió q-ra emelkedett, mely kisebb visszaesés következtében még decemberben is elérte az 5,8 millió q-t, az 1938. évi termelés 75%-át. A bányák üzemi bizottságai a stabilizáció első hónapjában még súlyos gondokkal küzdöttek, a bányaviszonyok kedvezőtlenek, az anyagellátás rossz volt. A bányászok 60%-ának nem volt megfelelő ruhája és bakancsa. A normák ellen zúgolódtak, izgató elemek sztrájkra uszítottak. A MÁSZ Bt. megszervezése után ezek a panaszok nagyrészben megszűntek.