Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Míg az Iparügyi Minisztériumban csak kezdeményezések történtek, a Szakszervezeti Tanács az MKP III. kongresszusát követő napokban megtette az első intézkedéseket az új üzemi bizottsági rendelettervezet elkészítésére. „Gondoskodni fogunk arról, hogy az új üzemi bizottsági szabályzat mielőbb tető alá kerüljön — jelentette be Kossá István főtitkár a szakszervezetek és az üzemi bizottsági elnökök 1946. október 4-i összvezetőségi ülésén —, és mindent megteszünk, hogy ezen keresztül több joghoz juttassuk az üzemek dolgozóit, és a fészkelődő tőkés reakció mozgási szabadságát korlátok közé szorítsuk."

247 A rendelettervezet első változata hamarosan, még októberben elkészült, és az üzemi bizottsági elnököket a november elején tartott országos értekezleten úgy tájékoztatták, „hogy az új üzemi bizottsági működési szabályzat két héten belül meg fog jelenni".

248 Az elkészült rendelettervezetet a Szakszervezeti Tanács 1946 decemberében előbb még megküldte a nagyobb vállalatok üzemi bizottságainak kiegészítés és javaslattétel végett.

249 A sok kiegészítést és módosítást kívánó javaslatok miatt a Szakszervezeti Tanács szükségesnek tartotta, hogy a tervezetet többször is átdolgoztassa. Emiatt a rendelettervezet végleges szövege csak 1947 tavaszán alakult ki.

250 Míg az Iparügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Tanács lényegében csak az iparban működő üzemi bizottságok jogkörének szabályozását készítette elő, a Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium a pénzintézetek és a kereskedelmi vállalatok üzemi bizottságainak tevékenységét szabályozó 14 700/1945. MKM sz. rendelet revízióját határozta el. E minisztériumi rendelet tervezete 1946. november elején készült el, és azt hozzászólás végett valamennyi pénzintézeti és kereskedelmi érdekképviselet megkapta. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, valamint a többi tőkés érdekképviselet élesen tiltakozott az üzemi bizottságok jogkörének kiterjesztése ellen. Valamennyien azzal érveltek, hogy a magángazdálkodás rendszerével nem egyeztethető össze az, hogy „a vállalat tulajdonosának akarata, a vállalatot vezető személyek megválasztásában korlátozásnak legyen kitéve". (169. sz.) A Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium a pénzintézetek és kereskedelmi vállalatok üzemi bizottságainak működését szabályozó 14 700/1945. MKM sz. rendelet módosítását a napirendről rövidesen levette. A rninisztérium döntésében a tőkés érdekképvise247 Szakszervezeti Közlöny, 1946. október 7. Mf

DAV Szeged irattára üb. ir. d. 1944—1948. «• OL Kistext üb. ir. 1947. július 31. ülés jkv-e. 250 A rendelettervezetről és annak sorsáról a következő fejezetben adunk részletes tájékoztatást.