Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
sági rendszer kiállta a próbát, méltányosnak tartotta, hogy az üzemi bizottságokat a tőkések ellen vívott harcukhoz felvértezzék, és részükre több jogot biztosítsanak. 244 A pártvezetőségben a főtitkár álláspontja érvényesült, az üzemi bizottságok jogköreinek bővítése a kongresszus határozatai közé nem került be mint végrehajtandó feladat. Az Iparügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Tanács a munkásellenőrzés kiterjesztése mellett 1946 őszén az üzemi bizottságok meg-megújuló panaszai az Iparügyi Minisztériumot arra bírták, hogy az 55 000-es rendelet módosításának a gondolatával foglalkozzék. Ezzel kapcsolatban az Iparügyi Minisztériumban, 1946. szeptember végén készült feljegyzés arra mutat, hogy a minisztérium a jogkör kibővítése mellett elsősorban a saját befolyásának a növelésére gondolt. Az említett feljegyzés részletes vizsgálat alá vette az 55 000-essrendelet módosítást igénylő fejezeteit, és az üzemi bizottságok működésének hatékonyabbá tételére több konkrét javaslatot tett. Ezek egyfelől szabatosan körülírták az üzemi bizottságok jogkörét, és megfelelő büntető szankciókat tartalmaztak, másfelől azonban — az üzemi bizottságok megbízatásának meghosszabbításával és a kerületi döntőbizottságok beiktatásával — korlátozták az üzemi demokráciát s a szakszervezetek felügyeleti jogait. 245 Az Iparügyi Minisztérium 1946. évi töredékes iratanyagában található „Irányelvek az üzemi bizottságokról szóló új rendelettervezetihez" című másik feljegyzés a minisztérium befolyását még nagyobb mértékben kívánta biztosítani. Az „Irányelvek" javaslatai szerint az üzemi bizottsági tagok megbízatását az iparügyi miniszter bármikor megszüntetheti, az üzemi bizottsági üléseken magát rendszeresen képviseltetheti, az ellenőrzés pedig csak egészen szűk területre, az alkalmazottak illetményeire vonatkozó üzleti könyvekbe való betekintésre terjedt volna ki. Csaknem bizonyosra vehető, hogy az „Irányelvek"-et a GYOSZ valamelyik funkcionáriusa juttatta el az iparügyi miniszterhez. Erre mutat az üb-k jogkörének megnyirbálásán /kívül az is, hogy az Országos Üzemi Döntőbizottságban a GYOSZ képviseletét az Ipartestületek Országos Központja (IPOK) rovására 5 tagról 7—8 tagra javasolta felemeltetni. 246 344 SZN 1946. október 2—3. sz. 245 OL Ban Antal ir. 3. cs. 246 OL Ip. Min. töredékes ir. sz. n.
