Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

ben az idegen árut a munkásság nem fogja a gyár területére beengedni. A Kispesti Textilgyár igazgatóságának üb-ellenes magatartása nem volt szórványos jelenség. A Nemzeti Szabadkikötő igazgatósága pl. a felszabadulás óta állandóan tiltakozott az üzemi bizottság ellenőrző tevékenysége ellen.

236 A Hazai Fésűsfonó-gyár ügyvezetősége a forint elleni támadások idején, a Kispesti Textilgyárban történtekhez hasonlóan, szintén az üzemi bizottság elszigetelésére törekedett, magatartása észrevehetően merevebb lett. Az üzemi bizottság elnöke ezért az ügyvezetőséget arra intette, hogy állítsa helyre a munkásság képviseletével a jóviszonyt, és - a megváltozott helyzetben „ne szolgálja vakon a tőkét". (162. sz.) 1946. október végén a Chinoingyógyszergyár igazgatósága egyenesen megtiltotta az üzemrészek vezetőinek, hogy a termelésről az üzemi bizottságot tájékoztassák.

237 A tőkések magatartása miatt az üzemi bizottságok sok esetben az Országos Üzemi Döntőbizottság beavatkozását kérték.

238 A döntőbizottságban sem sikerült azonban minden sérelmükre jogorvoslatot kapniok, mert a munkaadó érdekképviseletek megbízottai, kihasználva az 55 000-es rendelet hiányosságait, rendszeresen jogi síkra terelték a vitát, hogy ezzel a Szakszervezeti Tanács kiküldötteit megtévesszék, és a vitás kérdésekben a döntést elodázzák.

239 A stabilizáció után az üzemi bizottságok feladatai bővültek, jogkörük azonban változatlan maradt, és most a tőkések még ezt a jogkört is kétségbe vonták, és az üzemi bizottságokat hatáskörük gyakorlásában korlátozni igyekeztek. Ilyen körülmények között a munkásellenőrzés biztosítására vonatkozó rendeletek a tőkések üzleti tevékenységének megnyugtató ellenőrzésére már elégteleneknek bizonyultak. Egyre sürgetőbben jelentkezett az üzemi bizottságok jogkörének bővítésére irányuló követelés. A gyári üzemi bizottságok, már a stabilizáció első hónapjától kezdve, ismét szorgalmazták a második üzemi bizottsági rendelet módosítását. A Salgótarjáni Acélgyár üzemi bizottsága 1946. augusztus végén követelte, hogy a munkásképviseleteknek nagyobb hatás234 OL Nemzeti Szabadkikötő ir. szakszerv, ir. sz. n. ™ SZN 1946. október 17. — OL Chinoin-gyár üb. ir. sz. n. 238 Három döntőbizottság működött: az ipari, a kereskedelmi és a kórházi. A döntőbizottságok néhány elvi kérdésben az üzemi bizottságok'javára hoztak határozatot. Az Országos Kereskedelmi Üzemi Döntőbizottság pl. elrendelte, hogy a bankoknál minden kinevezés, külföldre való kiküldetés és más vállalathoz való delegálás csak az üzemi bizottsággal történt előzetes megállapodás után hajtható végre. (OL Ker. Bank O. 12 694. sz.) A Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyár igazgatóságát az Ipari Országos Üzemi Bizottság kötelezte, hogy az üzemi bizottságot az igazgatósági ülésekre és a postabontásra rendszeresen hívja meg. (164. sz.) 139 Pl Arch. 2/16—92.