Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

munkás kategóriák és a tisztviselő rétegek bérét korrigálták. A nem akkordban dolgozó szakmunkások és segédmunkások bérezésére megszabott 5 fizetési csoportban a béreket felemelték. A módosított kollektív szerződés ezenkívül bevezette a csoportos teljesítménybér-rendszert és a kapcsolt akkordrendszert, utóbbit elsősorban azoknál a munkásoknál, akik a teljesítménybér-rendszerben dolgozók munkaeredményének növekedésével közvetlenül összefüggésben levő, de a korábbi módszerekkel akkordban nem számolható munkát végeztek. A munkások számára rendszeresítették a családi pótlékot. Végül a Szakszervezeti Tanács felhatalmazta az üzemi bizottságokat, járjanak közbe, hogy a vállalatok a dolgozókat a télre, részletfizetés ellenében, megfelelő mennyiségű burgonyával és tüzelővel lássák el, amit a kollektív szerződések elveinek megsértése nélkül megtehetnek.

234 Mindezekkel az intézkedésekkel a reálbérek előre tervezett színvonalát sikerült biztosítani. Ez rendkívül alacsony volt ugyan, de megfelelt a termelés adott színvonalának. Kísérletek az üzemi bizottságok jogkörének szűkítésére. Harc jogkörük bővítéséért A stabilizáció ellen indított támadások visszaverésében a gyárak üzemi bizottságai a munkástömegek megszervezésével és aktivizálásával kiemelkedő szerepet játszottak. Már kevésbé lehet ugyanezt elmondani a részvénytársaságok központi irodáiban megalakult „hivatalnoki" üzemi bizottságokról, melyek sokszor — rosszul értalmezett érdekből, vállalati sovinizmusból — elsősorban az igazgatóságok törekvéseit támogatták, s ellenőrzési jogkörükről lemondva, gyakran a tőkések céljait szolgálták. A gyári munkásság soraiból választott üzemi bizottságok ezzel szemben a vállalatok tőkés igazgatóságaival mindig harcosan szembeszálltak, kiváltképp amikor azok, a stabilizáció elleni támadásokkal csaknem egyidőben, az üzemi bizottságok jogkörének korlátozására törekedtek. Mikor a Kispesti Textilgyár igazgatósága, 1946 őszén, szándékosan nem hívta meg az üzemi bizottságot a termeléssel kapcsolatos tárgyalásokra és értekezletekre,

235 a bizottság elnöke figyelmeztette az igazgatóságot, hogy a jövőben minden tárgyalásról és tervről az üzemi bizottságnak, még a kivitelezés előtt, haladéktalanul adjon pontos tájékoztatást. Bérmunkát csak az üb engedélyével vállaljon, ellenkező eset334 Magyar Nemzeti Bank jelentése. Bp., 1947. — Főv. L Rock Gépgyár ir. M. Vasművek és Gépgyárak Orsz. Egyesülete 10. taggyűlés 3kv. 1946. 235 OL Kistext üb. ir. sz. n.