Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
A tőkések támadása a stabilizáció ellen A stabilizáció első hónapjainak kedvező. mérlege szükségszerűen előtérbe helyezte a termelőerők teljes kapacitása helyreállításának és kibővítésének szükségességét. E tekintetben ismét az MKP mutatta meg iá követendő utat, amikor 1946. szeptember 29—30-án és október 1-én tartott III. kongresszusán további tőkeellenes intézkedéseket, a termelés és a hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelmi vállalatok állami ellenőrzését és a demokratikus pártok államosítási programjának végrehajtását követelte. Ugyanakkor azonban azt is szükségesnek tartotta, hogy az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság újjáépítésére hároméves állami gazdasági tervet dolgozzanak ki. A burzsoázia és különösen a nagytőkés réteg, melynek gazdasági helyzetét a stabilizáció bizonyos fokig konszolidálta, a stabilizáció eredményének továbbfejlesztésére irányuló tervekre azzal válaszolt, hogy 1946. október végén és november elején támadást intézett a forint rögzített értéke ellen. A piacokról és az üzletekből hamarosan eltűntek a legfontosabb életszükségleti cikkek. 228 Ezt követőleg bizonyos iparcikkekkel — főleg cipő- ós ruházati cikkekkel — kapcsolatos, komoly méretű árurejtegetés, feketézés, és árdrágítás volt tapasztalható. A gazdasági helyzetet súlyosbította a rossz termés, mely a belföldi szükségletet sem fedezte, és ennek következtében a lakosság kenyérgabona-ellátásában nehézségek támadtak. De a kukorica- és a burgonyatermés is kisebb volt a tervezettnél, s annak jelentős részét a takarmányínség enyhítésére kellett felhasználni. A közellátási nehézségeket némileg könnyítette ugyanakkor a cukorrépa és a napraforgó nagyobb termése és a meggyarapodott sertésállomány. Egyes iparcikkek áremelkedésében szerepet játszott néhány Jegfontosabb, külföldről importált nyersanyag világpiaci árának emelkedése is. A tőkések által megállapított magasabb eladási árak azonban túlzottak voltak, és meghaladták azt az árszintet is, melyet a nyersanyagok árának emelkedése indokolttá tett volna. 229 Az élelmezési és a ruházkodási költségek nagyobb mértékű emelkedése a munkások körében elégedetlenséget, elkeseredést szült. Az ország üzemeiben a munkáspártok helyi szervezeteinek vezetői és az üzemi bizottságok' kezdeményezésére, a munkásság gyűléseken vitázott a dolgozók legégetőbb problémáiról, és a stabilizáció elleni támadások 228 Nemes D.: A népi Magyarország fejlődése 1945—1960. TSZ 1960. április. 38. o. — Friss L: A stabilizálás első hónapjai után. TSZ 1947. november 8. 17. o. ^Ausch S. i. m., 167. o.
