Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

t vábbi munkáselbocsátásokat megelőzzék, mindent megkíséreltek *a termelés fokozása és az önköltség csökkentése érdekében. A Ganz Vagongyárban és a MÁVAG-ban megkezdték a kalkulációk átvizsgálását és a munkamenetek racionalizálását, hogy a rezsiköltségeket csökkentsék, mivel a vasérc, a szén és a koksz magas, beszerzési árán úgysem lehetett segíteni. A Rock Gépgyárban az igazgatóságnak javasolták a régi, bevált gyártmányok gyártásának a megkezdését, és egész Közép-Európában keresett cikk, az armatúra gyártásának a bevezetését. A Siemens Művekben elhatározták, hogy több üzletszerzőt állítanak be. A Gamma Finommechanikai és Optikai Művek üzemi bizottsága új exportpiacok felkutatására ösztönözte az igazgatóságot. Sőt az üzemi bizottság elnöke a gyár két igazgatójával együtt beutazott több európai országot és külföldi útja során, elsősorban Svédországban, újabb 300 munkaerő állandó foglalkoztatását biztosító, nagyobb megrendeléseket szerzett.

225 A legnehezebb helyzetben kétségtelenül a vasipar volt, mert gyártmányait a magas eladási árak miatt a hazai és a külföldi piacokon csak nehezen értékesíthette. Emiatt a vas- és gépgyárak üzemi bizottságai a termelés fokozása mellett főleg az önköltség csökkentését szorgalmazták. A gondok ellenére, melyek részben a háborús károk, részben a stabilizációval járó átmeneti nehézségek következményei voltak, a termelés és a munka termelékenysége a stabilizáció hatására emelkedett. Az ipari termelés nagyobb ütemű fokozását egyelőre azonban a nyersanyag- és forgótőkehiány akadályozta. A külkereskedelem útján számottevő mennyiségű alapanyag még alig jött be az országba.

226 Egyes iparágakban a termelés mégis rendkívül kedvezően alakult. A Kispesti Textilgyár üzemi bizottsági elnökének jelentése szerint a produkció a teljesítmény bérrendszer bevezetése óta 60%-ról 100%ra emelkedett. Az Angol-Magyar Juta szegedi gyárának termelési eredménye a munkafegyelem megjavulása következtében a norma bevezetése nélkül is megnövekedett. Az Oetl-gépgyár a stabilizáció három hónapja alatt a kedvezőtlen műszaki körülmények ellenére 12—15%-kal emelte termelését.

227 Semmi esetre sem lehet véletlennek tekinteni, hogy a legnagyobb eredmények általában azokban az üzemekben jöttek létre, amelyekben az üzemi bizottságok szorgalmazására a teljesítménybér-rendszert bevezették. Az új bérrendszer jórészt kiküszöbölte az improduktív munkaerőket, s ezzel növelte á munka termelékenységét. 225 Szakszervezeti Közlöny, 1946. október 7. — OL Rock Gépgyár ir. st. n. 228 Ausch S.: Az 1945—46. évi infláció és stabilizáció. Bp., 1958. 176. o. 227 Szakszervezeti Közlöny, 1946. október 7. — Szegedi Al Angol—Magyar Jutafonó ir. 3. d. — OL Oetl-gyár ir. 11. cs. 96. d. V 101