Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Baranya megye
A telekátlag tehát a nagyobb birtoktesteken volt magasabb, s ezek között, mint a következő összeállításból kiderül, az egyházi birtokon: Világi magán Világi papi birtokosok- birtokosoknál nál Szerzetesrendi birtokosoknál 0,52 0,63 0,77 0,57 Ha a birtokos-csoportokon belül a birtoknagyságokat is figyelembe vesszük, a következőket látjuk: 100 hold alatti birtokon 101—500 501—1000 1001—5000 5001—10 000 10 000 hold holdas holdas holdas holdas feletti birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon Világi nagybirtokosoknál: 0,30 — 0,49 0,57 Világi papi birtokosoknál: — — 0,60 Szerzetesrendi birtokosoknál: — — 0,66 0,84 Kincstárnál: 0,52 0,63 0,57 Tehát a világi magánbirtokosok csoportjában a telekátlag az 5001 — 10 000 hold között volt a legmagasabb (0,57), a világi papi birtokosoknál pedig 10 000 holdon felül (0,63). A szerzetesrendi birtokosoknál az 5001 — 10 000 hold közötti kategóriában különösen magas a telekátlag (0,84): ezen kívül csak az 1001 — 5000 holdig terjedő kategóriában szerepelnek 0,66 telekátlaggal. Az úrbérrendezéskor Baranya megyében az úrbéresek száma a következő volt: Telkes jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér összes úrbéres 13 942 Százalékban: 82,99 2 539 15,11 319 1,90 16 800 100,00 Az úrbéres népességen belül a telkes jobbágyok százalékaránya a Dunántúlon Baranya megyében volt a legmagasabb. A házas és hazátlan zsellérek alacsony számával kapcsolatban gondolhatunk arra is, hogy az úrbérrendezéskor nem került összeírásra valamennyi zsellér. De magyarázható ez a jelenség azzal is, hogy a Baranya megyei apró falvakban tapasztalt egészséges birtokmegoszlás miatt a zsellérség számának növekedésére még nem került sor. Ha családonkénti ötös szorzószámot alkalmazunk, a Baranya megyei úrbéresek és családtagjaik száma az úrbérrendezés idején 84 000 fő lehetett, az 1787. évi népességösszeírás viszont a megye tényleges népességének a számát 183 654 főben állapította meg. 10 Ebben a számban nemcsak az úrbéres népesség foglaltatott. A telkes jobbágyok rétegződése a megyében a következő volt: 1 % teleknél nagyobb 1%—1 telkű telkű jobbágy jobbágy I—34 telkű ' %—y 2 telkü jobbágy jobbágy Vz—Vi telkű Yi—»/i telkű jobbágy jobbágy l /« telkű jobbágy Ismeretlen telekösszesen jobbágy 179 Százalékban: 1,28 992 7,12 506 3,63 1 486 10,66 3 971 28,48 5 123 36,75 1 223 8,77 462 3,31 13 942 100,00 Baranya megyében tehát a jobbágyságnak csaknem háromnegyed része a féltelken aluliak kategóriájába tartozott, s ezen belül az 1/4—1/8 telket birtokló jobbágyok száma és arányszáma volt a legmagasabb (36,75%). Az úrbéres népesség kezén levő telki földek megoszlása ingatlanfajtánként és úrbéres kategóriánként a következő volt: Az úrbéres földekből Telkes jobbágyoké Zselléreké Ismeretlen megoszlású összesen Belső telek (hold) 13 024 1210 486 14 720 Százalékban: 88,48 8,22 3,30 100,00 Szántó (hold) 197 933 1394 4014 203 368 Százalékban: 97,32 0,69 1,99 100,00 Rét (kaszás) 61 175 785 1231 63 191 Százalékban: 96,81 1,24 1,95 100,00 összes telki föld (hold) 272 132 3389 5758 281 279 Százalékban: 96,75 1,20 2,05 100,00 10. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 50* 1.
