Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Baranya megye

Az összes telki földnek (belső telek, szántó, rét) 96,75%-át bírták a telkes jobbágyok, míg a zsellérekre 1,20% jutott, 2,05% pedig ismeretlen teleknagyságú jobbágyok kezén volt. Az úrbéres népesség az egyes birtokos csoportokon belül a következőképpen oszlott meg: Úrbéreset száma Világi magánbirtokosoknál Világi papi birtokosoknál Szerzetesrendi birtokosoknál Egyházi birtokosoknál összesen Kincstárnál Közbirtokosoknál Ismeretlen birtokosoknál összesen Telkes jobbágy6 567 4 400 403 4 803 1 872 624 76 13 942 Százalékban: 47,10 31,56 2,89 34,45 13,43 4,48 0,54 100,00 Házas zsellér 1 000 655 44 690 540 270 30 2 539 Százalékban: 39,38 28,50 1,73 27,53 21,27 10,64 1,18 100,00 Hazátlan zsellér 143 29 10 39 132 — 5 319 Százalékban: 44,83 9,09 3,13 12,22 41,38 — 1,57 100,00 összes úrbéres 7 710 5 084 457 5 541 2 544 894 111 16 800 Százalékban: 45,90 30,26 2,72 32,98 15,14 5,32 0,66 100,00 A megye úrbéres népességének tehát csaknem a fele (45,90%) világi nagybirtokosokhoz tartozott, s többségük a 10 000 hold feletti nagyságú birtokokon élt. Az egyes birtokkategóriák között ugyanis az úrbéres népesség a következőképpen oszlott meg: 100 hold 101—500 501—1000 1001—5000 5001—10 000 10 000 hold Nem kateÚrbéresek száma alatti' holdas holdas holdas holdas feletti gorizálható Összesen birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon Telkes jobbágy48 905 1789 10 500 700 13 942 Százalékban: — 0,35 — 6,49 12,80 75,34 5,02 100,00 Házas zsellér 30 , 129 191 1 889 300 2 539 Százalékban: — 1,18 — 5,08 7,55 74,37 11,82 100,00 Hazátlan zsellér 2 33 14 265 5 319 Százalékban: — 0,62 — 10,34 4,38 83,10 1,56 100,00 összes úrbéres 80 1067 1994 12 654 1005 16 800 Százalékban: — 0,48 — 6,35 11,87 75,32 5,98 100,00 Feltűnő jelenség, hogy Baranya megyében a helységeknek több mint 70%-a olyan jobbágyfalu volt, ahol örökös jobbágyok laktak, viszont az ezekben a falvakban élő jobbágyság arányszáma nem volt egészen 60%. A szabad költözésű jobbágyok esetében viszont fordított a helyzet, az ezekben a falvakban élő úrbéresek 30,22%-ával szemben ezeknek a helységeknek az arányszáma csak 22,40%. Ezek a helységek csaknem kivétel nélkül újonnan, a XVIII. században telepítettek voltak. A vegyes kötöttségűek csoportjánál is azért magasabb az úrbéresek arányszáma (7,52%), mint a helységeké (4,55%), mert ezekbe a falvakba a régi örökös jobbágyság mellé a földesurak a XVIII. század első felében új népességet (főként németeket) telepítettek, s ezek szabad költözésűek lettek. Úrbéres kötöttség tekintetében a megye helységeinek, illetve az úrbéres népességnek megoszlása a következő volt: örökös úrbéresek száma Szabad költözésű száma úrbéresek száma helységek száma úrbéresek száma Ismeretlen kondíciójú lelységek úrbéresek száma száma 233 Százalékban: 70,61 9 927 74 5 078 15 1263 8 532 59,09 22,42 30,22 4,55 7,52 2,42 3,17 330 16 800 100,00 100,00 Az úrbéreseknek, az úrbéres telkeknek és zetés végén közölt táblázat mutatja. Ebből földeknek az egyes birtokos-csoportok, illetve kitűnik, hogy a világi magánbirtokosok köbirtokkategóriák közötti megoszlását a beve- zött a telekszámot, az úrbéresek számát és helységek száma összesen helységek úrbéresek száma száma