Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Baranya megye
I. osztály (22 hold) II. osztály (24 hold) III. osztály (26 hold) Ismeretlen Osztályba nem Összesen besorolású sorolt helységek száma 223 165 214 77 30 350 26 Százalékban: 67,57 81,24 23,33 14,92 7,88 Az úrbéres szántóföld területe Baranya megyében a Dunántúl többi megyéihez viszonyítva az I. osztályban igen magas volt (81,24%). Az ebbe az osztályba tartozó helységek száma is igen jelentős, de százalékszerűen (67,57%) 7 702 2 102 2 — 330 203 368 3,79 0,61 0,05 0,61 — 100,00 100,00 alatta marad a szántóterületnek. Ez magyarázható a megye különböző földrajzi viszonyaival (Dráva melléki síkság, Hegyhát, dombvidék). A rétkategóriák között a helységek és a rétterületek a következőképpen oszlottak meg : szántó helységek szántó helységek szántó ^J" szántó W szánt0 helységek szántó (hold) száma (hold) száma (hold) g ^ «g* (hold) száma < hold > I. kategória (8 kaszás) II. kategória (10 kaszás) HL kategória (12 kaszás) Ismeretlen Besorolatlan összesen besorolású helységek rét helységek rét helységek rét ^f^C rét helységek rét száma (kaszás) száma (kaszás) száma (kaszás) hely- rét ségek (kaszás) száma (kaszás) v ' v ' száma (kaszás) száma ' v ' 46 8 232 99 16 074 156 33 013 27 5 872 2 — 330 63 191 Százalékban: 13,94 13,03 30,00 25,44 47,27 52,24 8,18 9,29 0,61 — 100,00 100,00 A rétre nézve megállapított kategóriák 47,27%-ában). közül viszont, hasonlóképpen a földrajzi vi- A helységek és a telki föld megoszlása a szonyok következtében, a III. osztály a leg- telekátlag szerint Baranya megyében a követjelentősebb (a terület 52,18%-a, a helységek kező volt: Telekátlag értékek száma Helységek százaléka Telki föld terjedelme százaléka (hold ) Telek nélküli 5 1,52 169 0,06 0,01—0,12 — — — — 0,13—0,25 6 1,82 1 518 0,54 0,26—0,50 126 38,18 82 658 29,39 0,51—0,75 137 41,51 127 035 45,16 0,76—1,00 45 13,64 56 900 20,23 1,01 — 1,50 11 3,33 12 999 4,62 1,51-től — — — — Összesen 330 100,00 281 279 100,00 Feltűnő, hogy egészen apró jobbágybirtok (0,01—0,12 telekátlagú) Baranya megyében nem található. Ez a Dunántúlon egyedülálló. A fél és háromnegyed telkek esetében viszont Baranya megye a Dunántúl többi vidékéhez viszonyítva kedvező helyzetben volt, hiszen a helységek 41,51% földterületnek pedig 45,16%-a tartozott ebbe a kategóriába. Az egész telken felüli átlag Baranya megyében aránylag csekély, a legmagasabb telekátlag Szabar községben (1,21) található. Az úrbérrendezéskor a 330 Baranya megyei jobbágyközség 24 birtokos kezén volt csupán. A XVIII. században hatalmas birtoktestek alakultak ki a megyében, mint pl. a bellyei kamarai uradalom (28 helység), hg. Batthyány Károly bólyi, siklósi és üszögi uradalma, gr. Batthyány-Strattmann Adám sellyei uradalma (29, 22, 22, illetve 16 helység), gr. Esterházy Károly örököseinek dárdai uradalma (23 helység), hg. Esterházy Miklós szentgyörgyi uradalma (17 helység), a pécsi Szent Pál apostoli szeminárium uradalma (17 helység). Kisebb — világi — birtokos Baranya megyében csak alig néhány volt. Feltűnő az egyházi birtokosok nagy száma. A pécsváradi apátságon (28 helység) kívül meglehetősen nagy birtokai voltak a pécsi székesegyházi káptalannak (25 helység), a pécsi székesegyháznak (11 helység), a pécsi püspökségnek (7 helység), a vajszlói apácáknak (5 helység) és a pálosok pécsi konventjének (3 helység). Az egyes földesúri birtoknagyság-kategóriákban a telekátlag a következő volt: 100 h olú 101—500 501—1000 1001—5000 6001—10 000 10 000 hold alatti holdas holdas holdas holdas feletti birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon — 0,30 0,51 0,62 0,57
