Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Zala megye

ZALA MEGYE BEVEZETÉS Az úrbérrendezéskori Zala megye a Dunántúl délnyugati sarkában terült el a Drávától a Balaton északi partvidékéig. Területe 1784-ben 100,2 osztrák négyzetmérföld, azaz 5995 négyzetkilométer volt.

1 A trianoni békeszerződés értelmében a Muraköz és a vend vidék, összesen 172 község Jugoszláviához került. Az 1949. évi közigazgatási átszervezés során Keszthellyel és a Balaton vidékével együtt 119 községet Veszprém megyéhez csatoltak, ugyanakkor a megye Vas megyéből 2, Somogyból 9 községgel gyarapodott. Területe így az idők folyamán jelentősen csökkent. A megye területének legnagyobb része változatos dombvidék. Nyugatról, a Muraközben és Zalalövő környékén az Alpok legkülső, alacsony nyúlványai érintik. Északkeleten a Bakony széle és a Balatoni-hegyvidék vulkáni kúpjai emelkednek ki, helyenként elérve a 400—500 méteres magasságot. Természeti viszonyait tekintve a megye három nagyobb tájegységre oszlik. Délnyugati részén teljesen elkülönül a Dráva és a Mura által körülvett Muraköz. Középen, a Zala és a Kerka folyók által határolt négyszögben terül el a folyóvizekkel erősen átszabdalt Göcsej. Harmadik nagyobb tájegység a megyének a Balatontól északra és a Keszthely—Zalaszántó vonaltól keletre eső része, a Balatoni-hegyvidék, amelyet a Zala folyónak a Balaton felé kiszélesedő völgye választ el Göcsejtől. Nagyobb folyói közül a Dráva és a Mura említhetők meg első helyen. A Zala Pácodnál lép a megye területére, és Balatonhidvégnél ömlik a Kis-Balaton mocsaraiba. Legjelentősebb állóvize a Balaton, egyben Magyarország legnagyobb tava. Vizét a Zala folyó táplálja és a Sió vezeti le a Dunába. Egyenletes vízjárása, hajózható volta és halbősége folytán a megye életében nagy szerepet játszik. A megye éghajlata az országos átlagnál kiegyensúlyozottabb és csapadékosabb. Természeti viszonyai a többi nyugati megyékhez hasonlóan kedvezőek a mezőgazdasági termelésre, különösen a Balaton-vidék mélyebben fekvő helyein, a Mura és a Zala folyók völgyében. A vulkáni hegyek lejtőin fejlett szőlőművelés folyik. A megye erdőségei zömmel lombhullató erdők. Nagyobb összefüggő foltokban csak a Dráva mentén, a Murától északra és a Bakonyban találhatók, összes területük 1. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 55* 1. 1785-ben 236 100 katasztrális hold.

2 A természeti viszonyok fejlett gazdasági élet kialakulására nyújtottak lehetőséget. Hogy a gazdasági fejlődés mégsem volt egyenes vonalú, legfőképpen a török hódításnak tulajdonítható. A megyében szabad királyi város nincs. Jelentősebb mezővárosai, mint Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Csáktornya, Keszthely fejlődésükben megrekedtek és megmaradtak földesúri joghatóság alatt. Több mezővárosban, de elvétve egyes falvakban is, mint például Kiskanizsán, nagy számmal éltek kézműiparos és kereskedő polgárok, ez a polgárság azonban még szoros kapcsolatban állott a földműveléssel, jövedelmének egy részét abból nyerte. A megye lakossága 1785-ben 229 617 fő volt. A népsűrűség négyzetkilométerenként, 37,7, az országos átlagnál valamivel magasabb.

3 A XIII. században Zala megyéből indult ki a királyi serviensek és kisnemesek mozgalma a feudális oligarchiától független, autonóm nemesi megyeszervezet megteremtéséért. Ismeretes, hogy a kisnemességnek ez a kísérlete évszázadokon át folyó harc után sem járt sikerrel. I. Károly központosítási törekvései azzal az eredménnyel zárultak, hogy a régi helyébe új nagybirtokos réteg emelkedett ki. A XV. században néhány hatalmas nagybirtokos család, a lindvai Bánffyak, a Kanizsaiak, a Széchyek kezében volt a megye tényleges irányítása. Feudális belharcaik a kisebb birtokosok tömeges elszegényedését eredményezték. Mátyás ugyan megzabolázta a nagybirtokosokat, bizonyos intézkedései azonban a nemesség további polarizálódását segítették elő. Adórendelete például arra ösztönözte a nagyszámú, egész falvakra menő egytelkes nemességet, hogy csekély földjéről eltávolítsa a jobbágyokat, azután a földet, mint nemesi földet maga művelje tovább, és így mentesítse az adó alól. A nemesi, kurialista falvak kialakulását és a kisnemesség elszegényedését még nagyobb mértékben segítette elő a török háborúk idején a hadszíntér állandó jelenléte. A török háborúk más vonatkozásban is hátrányosan hatottak a megye gazdasági fejlődésére. Az 1532. évi hadjárat idején a törökök Bécs felé nyomulva elfoglalták Kanizsát, feldúlták és kirabolták a megye legnagyobb részét. A hadjárat kudarca után eltávoztak 2. Palugyay Imre: A megye-rendszer hajdan és most c. munkája alapján. (Pest 1844 — 1848.) 3. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 52*, illetve 55* 1.