Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Zala megye

ZALA MEGYE BEVEZETÉS Az úrbérrendezéskori Zala megye a Dunántúl délnyugati sarkában terült el a Drávától a Balaton északi partvidékéig. Területe 1784-ben 100,2 osztrák négyzetmérföld, azaz 5995 négy­zetkilométer volt. 1 A trianoni békeszerződés értelmében a Muraköz és a vend vidék, összesen 172 község Jugoszláviához került. Az 1949. évi közigazgatási átszervezés során Keszthellyel és a Balaton vidékével együtt 119 községet Veszprém megyéhez csatoltak, ugyanakkor a megye Vas megyéből 2, Somogyból 9 községgel gyarapodott. Területe így az idők folyamán jelentősen csökkent. A megye területének legnagyobb része válto­zatos dombvidék. Nyugatról, a Muraközben és Zalalövő környékén az Alpok legkülső, alacsony nyúlványai érintik. Északkeleten a Bakony széle és a Balatoni-hegyvidék vulkáni kúpjai emelkednek ki, helyenként elérve a 400—500 méteres magasságot. Természeti viszonyait tekintve a megye három nagyobb tájegységre oszlik. Délnyugati részén teljesen elkülönül a Dráva és a Mura által körülvett Muraköz. Középen, a Zala és a Kerka folyók által hatá­rolt négyszögben terül el a folyóvizekkel erősen átszabdalt Göcsej. Harmadik nagyobb tájegy­ség a megyének a Balatontól északra és a Keszthely—Zalaszántó vonaltól keletre eső része, a Balatoni-hegyvidék, amelyet a Zala folyónak a Balaton felé kiszélesedő völgye választ el Göcsejtől. Nagyobb folyói közül a Dráva és a Mura említhetők meg első helyen. A Zala Pácodnál lép a megye területére, és Balatonhidvégnél ömlik a Kis-Balaton mocsa­raiba. Legjelentősebb állóvize a Balaton, egy­ben Magyarország legnagyobb tava. Vizét a Zala folyó táplálja és a Sió vezeti le a Dunába. Egyenletes vízjárása, hajózható volta és hal­bősége folytán a megye életében nagy szerepet játszik. A megye éghajlata az országos átlagnál kiegyensúlyozottabb és csapadékosabb. Termé­szeti viszonyai a többi nyugati megyékhez hasonlóan kedvezőek a mezőgazdasági terme­lésre, különösen a Balaton-vidék mélyebben fekvő helyein, a Mura és a Zala folyók völgyé­ben. A vulkáni hegyek lejtőin fejlett szőlő­művelés folyik. A megye erdőségei zömmel lombhullató erdők. Nagyobb összefüggő fol­tokban csak a Dráva mentén, a Murától északra és a Bakonyban találhatók, összes területük 1. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 55* 1. 1785-ben 236 100 katasztrális hold. 2 A természeti viszonyok fejlett gazdasági élet kialakulására nyújtottak lehetőséget. Hogy a gazdasági fej­lődés mégsem volt egyenes vonalú, legfőképpen a török hódításnak tulajdonítható. A megyében szabad királyi város nincs. Jelentősebb mezővárosai, mint Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Csáktornya, Keszthely fejlődé­sükben megrekedtek és megmaradtak földesúri joghatóság alatt. Több mezővárosban, de elvétve egyes falvakban is, mint például Kiskanizsán, nagy számmal éltek kézműiparos és kereskedő polgárok, ez a polgárság azonban még szoros kapcsolatban állott a földműveléssel, jövedel­mének egy részét abból nyerte. A megye lakos­sága 1785-ben 229 617 fő volt. A népsűrűség négyzetkilométerenként, 37,7, az országos átlag­nál valamivel magasabb. 3 A XIII. században Zala megyéből indult ki a királyi serviensek és kisnemesek mozgalma a feudális oligarchiától független, autonóm nemesi megyeszervezet megteremtéséért. Ismeretes, hogy a kisnemességnek ez a kísérlete évszáza­dokon át folyó harc után sem járt sikerrel. I. Károly központosítási törekvései azzal az ered­ménnyel zárultak, hogy a régi helyébe új nagy­birtokos réteg emelkedett ki. A XV. században néhány hatalmas nagybirtokos család, a lind­vai Bánffyak, a Kanizsaiak, a Széchyek kezé­ben volt a megye tényleges irányítása. Feudális belharcaik a kisebb birtokosok tömeges elsze­gényedését eredményezték. Mátyás ugyan meg­zabolázta a nagybirtokosokat, bizonyos intéz­kedései azonban a nemesség további polarizá­lódását segítették elő. Adórendelete például arra ösztönözte a nagyszámú, egész falvakra menő egytelkes nemességet, hogy csekély földjé­ről eltávolítsa a jobbágyokat, azután a földet, mint nemesi földet maga művelje tovább, és így mentesítse az adó alól. A nemesi, kurialista falvak kialakulását és a kisnemesség elszegé­nyedését még nagyobb mértékben segítette elő a török háborúk idején a hadszíntér állandó jelenléte. A török háborúk más vonatkozásban is hátrányosan hatottak a megye gazdasági fejlődésére. Az 1532. évi hadjárat idején a törö­kök Bécs felé nyomulva elfoglalták Kanizsát, feldúlták és kirabolták a megye legnagyobb részét. A hadjárat kudarca után eltávoztak 2. Palugyay Imre: A megye-rendszer hajdan és most c. munkája alapján. (Pest 1844 — 1848.) 3. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 52*, illetve 55* 1.

Next

/
Thumbnails
Contents