Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Veszprém megye
E mezővárosok, illetve községek kimaradása a magyarázata annak, hogy az 1773. évi hivatalos helységösszeírásban (Lexicon Locorum) felsorolt 168 helység közül csak 128 helységről készült urbárium. (Megjegyzendő, hogy az úrbérrendezési iratokban mezővárosnak nevezett Marcaltő a helységösszeírásban községként van feltüntetve.) Veszprém megyében az úrbérrendezés alkalmával összeírtak 92 886 hold úrbéres földet. Bárándy János 1785. évi adatokra támaszkodó közlése szerint a vármegye teljes területe — a megadott 1600 öles holdat az úrbérrendezéskor használt 1200 öles holdra átszámítva — 988 000 hold volt. 14 Ebből hasznavehető területnek minősített Bárándy összesen 630 290 holdat a következő megoszlásban: ház- és udvartelek 18 800 hold, szántó 298 890 hold, rét 56 400 hold, kert 4 020 hold, szőlő 20 880 hold, erdő 231 300 hold. A megye teljes területének tehát 9,4%-át, a hasznos területnek 14,73%-át írták össze az úrbérrendezés során. A megye belső telekterületének 18,91%-a, szántóterületének 24,50%-a, rétterületének pedig 28,54%-a volt úrbéres. Tekintetbe véve a viszonylag nagyszámú kuriális községnek és az összeírásból kimaradt egyéb helységeknek a földjét is, ez az arány nagyjából azonos a dunántúli megyék úrbéres földjének arányával. Az úrbéres szántókat minőségük szerint három osztályba sorolták. A helységeknek a szántóföldek minősége alapján történt osztályozását és a szántók minőségi megoszlását mutatja az alábbi táblázat. I. osztály (22 hold) n- osztály ni. osztály Ismeretlen Osztályba Összesen (24 hold) (26 hold) besorolású nem sorolt . , , , . szántó szántó h , c ly- szántó h , el y- szántó t**?' szántó ,_, , . , . , lf ^ ... helysögek száma (hold) sé § ek (hold) sé § ek (hold) sé S ek (hold) se 8 ek (hold) helységek szama szántó (hold) száma száma száma száma 61 45 075 55 25 238 10 2 202 1 298 1 312 128 73 125 Százalékban; 47,66 61,64 42,97 34,51 7,81 3,01 0,78 0,41 0,78 0,43 100,00 100,00 Legtöbb tehát az olyan helység, melyben a szántókat I. osztályúnak minősítették: majdnem fele a megyében összeírt helységeknek. Csak 10 helységben mérték a szántókat egésztelkenként 26 holdjával. Természetesen ez az adat nem csupán a megye úrbéres földjeinek minőségét mutatja, hanem a földesúri érdek érvényesülését is, hiszen minél több föld minősült I. osztályúnak, annál kevesebb holdat kellett kiadni egy egésztelekhez. A rétek besorolási arányából a megye rétjeinek gyenge minőségére következtethetünk. I. kategória (6 kaszás) II. kategória (8 kaszás) III. kategória (10 kaszás) Vegyes Ismeretlen besorolású Besorolatlan Összesen helységek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) 2 52 7 1189 75 8156 34 5605 4 531 6 95 128 15 628 Százalékban: 1,56 0,33 5,47 7,61 58,59 52,19 26,56 35,87 3,13 3,39 4,69 0,61 100,00 100,00 A helységeknek több mint felénél III. osztályú rétet írtak össze, s csak két helység rétjét sorolták az I. kategóriába. Eszerint az úrbéres réteknek 52%-a rosszabb minőségű, egyszer kaszálható volt. Veszprém megyében egy helységre átlag 57,78 hold belső telek, 572,11 hold szántó és 14. Bárándy János: Magyarország statisticai összes átnézete. Bécs 1842 — 44. VIII. tábla. 122,77 kaszás rét, vagyis összesen 725,66 hold telki föld jut. Ez kb. 60 holddal magasabb, mint pl. a Somogy megyei helységek földátlaga. Az átlagszám azonban nagyon különböző földellátottságot takar, hiszen teljesen úrbéres föld nélküli helységek mellett egyes helységekben 2 000 holdon felüli úrbéres birtokállományt is találunk. A telki állományt megszabó királyi rendelet szerint Veszprém megyében egy egésztelekhez
