Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Veszprém megye

29 — 37 hold telki föld járt, az átlagos egészteleknagyság tehát 33 hold. (Ez 1 hold belső telekből, 24 hold szántóból és 8 kaszás rétből tevődik össze.) Az úrbéri tabellákban a telkes jobbágyok nevén 2J11|1 egésztelekhez 92 309 hold telki földet írtak össze, vagyis egésztelkenként átlag 34 holdat. A helységek úrbéres földállományára világítanak rá a telekátlag alakulásának adatai is. Telekátlag értékek száma Helységek százaléka Telki föld terjedelme százaléka (hold) Telek nélküli 4 3,13 40 0,04 0,01—0,12 2 1,56 222 0,24 0,13—0,25 12 9,37 5 151 5,58 0,26—0,50 40 31,25 20 973 22,72 0,51—0,75 ár, 35,16 42 099 45,61 0,76—1,00 15 11,72 15 200 16,47 1,01—1,50 10 7,81 8 624 9,34 1,51-től — — — — összesen 128 100,00 92 309 100,00 A legtöbb helységnél 1/2-es és 3/4-es telekátlagot találunk (35%); megközelítőleg ennyi a 1/4—1/2 telekátlagú helység is (31%). Egészteleknél nagyobb átlagú helység összesen 10 volt a megyében. E 10 földdel legjobban ellátott községből 9 a pápai és devecseri járásban feküdt. Legnagyobb számban a Bakony vidékén írták össze azokat a helységeket, ahol az átlagos teleknagyság az 1/4-et sem érte el. A mezővárosokban 0,45, a községekben pedig 0,55 volt a telekátlag. Ez a különbség a mezővárosi és falusi jobbágyságnak némileg eltérő életkörülményeire és gazdasági helyzetére utal. Birtoknagyság szerint a következőképpen változik a telekátlag: 100 hold 101—500 501—1000 &000 10 000 10 000 alatti holdas holdas holdas holdas no

'd feletti birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon 0,25 0,38 0,65 0,48 0,56 0,76 Általában alacsonyabb az átlag a megye egyházi birtokain, mint a világi földesuraknál; az eltérés azonban csekély. Összekapcsolva a birtokos-csoportok és a birtoknagyság kategóriáinak vizsgálatát, részletesebb adatokat kapunk a telekátlagok alakulásáról. 100 101—500 501

— 1001— 5001— 10 000 hold holdas 1000 5000 10000 hold alatti bir

. holdas holdas holdas feletti b

**~ tokon bir- bir

" bir- birtokon tokon tokon tokon tokon Világi magánbirtokosoknál 0,25 0,36 0,65 0,42 0,71 0,76 Világi papi birtokosoknál — 0,61 — 0,62 0,47 — Szerzetesrendi birtokosoknál — 0,35 — 0,52 — — Vagyis a legalacsonyabb telekátlag a legkisebb birtokokon volt, legmagasabb telekátlagot pedig a legnagyobb birtokokon találjuk. A telekátlagok azonban nem egyenletesen emelkednek a birtoknagyság-kategóriák szerint. Az 501 — 1000 holdas birtokosok jobbágyait látták el legjobban földdel (telekátlaguk 0,65 volt) a 10 000 holdasnál kisebb birtokú csoportok közül. Az egyes birtokos-csoportoknál is különböző telekátlagokat találunk. Világi magán- Világi papi Szerzetesrendi birtokosoknál birtokosoknál birtokosoknál 0,57 0,50 0,51 Az átlagok a világi magánbirtokosok kategóriáiban majdnem azonosak előző adatainkkal, melyeket a birtokkategóriákban, a birtokos-csoportokra tekintet nélkül végzett vizsgálatoknál kaptunk. Az egyházi birtokosoknál 0,62 a telekátlag maximuma. Az úrbéri összeírás adataiból következtethetünk az úrbéres népesség arányára, jogi és gazdasági viszonyaira, tagolódására is. A megyében az úrbéres családfők száma az összeírás idején 8 429 volt. A családok számát az általánosan használt kulcs szerint öttel beszorozva eredményül azt kapjuk, hogy az úrbéres lélekszám megyénkben 42 145 lehetett az úrbérrendezéskor. Az 1784—87. évi népösszeírás adatait felhasználva számításunk szerint 1767-ben 119 601-re tehető a megye összlé-