Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

Telkes jobbágyok aránya Baranya 82,99 %-a az összes úrbéresnek Fejér 76,94 Somogy 76,79 Vas 72,39 Tolna 67,57 Komárom 66,08 Sopron 58,87 Veszprém 58,63 Mosón 55,75 Zala 50,48 Győr 37,96 Házas zsellérek aránya Győr 47,28 %-a az összes úrbéresnek Zala 45,39 Veszprém 32,10 Komárom 27,27 Sopron 24,73 Tolna 23,40 Vas 20,34 Mosón 19,55 Somogy 17,66 Fejér 17,57 Baranya 15,11 Hazátlan zsellérek aránya Mosón 24,70 %-a az összes úrbéresnek Sopron 16,40 Győr 14,76 Veszprém 9,27 Tolna 9,03 Vas 7,27 Komárom 6,65 Somogy 5,55 Fejér 5,49 Zala 4,13 Baranya 1,90 Pusztán a telkes jobbágyok és a zsellérek arányából azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni egy-egy megye jobbágyságának helyzetére nézve. Nem tekinthető döntőnek az iirbéri tabellákban a zsellérek birtokaként nyilvántartott föld kis menynyisége sem. (Ezt a 10. összefoglaló táblázatban mutatjuk ki külön.) Valószínű ugyanis, hogy a zsellérek úrbéres földjeinek beírására sok megyében nem fordítottak különösebb gondot, annál is inkább, mert az ő robotjuk mértéke nem függött a földjük nagyságától. A zselléreknek különben is csak egy része tartotta fenn magát földművelésből, azonban ezek gazdálkodása sem egyedül a kis úrbéres földre volt alapozva. A nem úrbéres földeknek — főként a szőlőknek, de az irtásoknak is — jelentős részét a zsellérek használták. Egyes helységekben például egy-egy zsellércsalád átlag 1,5 hold szőlőt bírt.

44 A zselléreknek viszonylag nagy százaléka mezővárosokban élt; ezek megéí44. Varga J.: Typen und Probleme des bauerlichen Grundbesitzes in Ungarn 1767 — 1849. Bp. 1965. 134-135. 1. hetesében a földművelésen, szőlőtermelésen kívül az iparűzés, fuvarozás, kereskedés is nagy szerephez jutott. A jobbágy—zsellér arányt az egyes megyékben meglehetősen befolyásolja az, hogy a mezővárosok közül hány kapott urbáriumot az úrbérrendezéskor és hány nem. (Rendszerint a legnépesebb, legfejlettebb mezővárosoknak sikerült elérniük szerződéses állapotuk megerősítését, s így ezekről nem készült úrbéri tabella.) Azokban a helységekben sem mindig pontosan a valóságot tükrözik a zsellérekre vonatkozó adatok, amelyek kaptak urbáriumot. Egyes megyékben, illetve uradalmakban az osztatlanul művelt telken élő testvérek közül csak egyet ismert el a földesúr telkes jobbágynak, a többit pedig zsellérnek minősítette, minthogy így még 18 nap robotot kapott tőlük évente.

45 Viszont fel kell tételeznünk, hogy egyes helységekben nem a valóságosnál több, hanem jóval kevesebb zsellért írtak be az urbáriumokba. Erre abból következtethetünk, hogy néhány évtized múlva annyival több zsellért mutatnak ki ott, hogy ez a nagy növekedés sem a természetes szaporodással, sem a környékbeli falvakból való beköltözéssel nem magyarázható; ezekben t i. ugyanaz a helyzet áll fenn.

46 Emellett azonban tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a telkes jobbágyok között nem egyenletesen oszlik meg az úrbéres föld, hanem nagy eltérések mutatkoznak az egyes rétegek közt. Ha megnézzük, hogy megyénként hány telkes jobbágy található az egyes teleknagyságkategóriákban, (ld. a 9. összefoglaló táblázatban) legelsőnek megint Mosón megye tűnik ki: itt a telkes jobbágyok több mint 15%-ának másfelesnél — vagyis átlag 48 holdasnál — nagyobb telke van (hét megyében 1% alatt van az ebbe a kategóriába tartozó telkes jobbágyok száma), 13,13%-a egésznél nagyobb, másféltelekig terjedő telket, csaknem 10%-a 1 és 3/4 telek közötti, közel 15%-a 3/4—1/2 telekig terjedő telket bírt. Mosón megyét ebből a szempontból egyedül Komárom közelíti meg, itt a telkes jobbágyok 7,66%-a az 1., 11,44%-a a 2., 8,35%-a a 3. kategóriába tartozik. Komárom megyében a telkes jobbágyoknak aránylag legnagyobb százaléka (30,20%) a 17/32-től 24/32-ig terjedő kategóriában van. Győr megyében kb. ugyanekkora százalék (30,47) tartozik ide, s elég nagy a 2. és 3. kategóriába tartozók aránya is (15,66 és 7,45%). Mosón, 45. Varga János szerint — u. o. 134. 1. — Gömör ós Borsod megyében fordult elő, de elképzelhető hasonló jelenség a Dunántúlon is. Igaz, hogy itt az ellenkező jelenségre is van példa: Somogyban több helység tabellájában két jobbágynóv van beírva egy-egy telekhez. 46. Varga JánoB szóbeli közlése.