Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

lag kis részét teszik az illető megye úrbéres földjének — általában egy-egy, de legfeljebb két-két ilyen egyházi birtok van az említett megyékben, főként 1000 és 5000 hold között. Még részletesebb képet tár elénk a 7. összefoglaló táblázat, amely a birtokos-csoportokon belül birtoknagyságok szerint mutatja a telekátlag alakulását. Az úrbéresek számát és tagozódását mutató adatokkal kapcsolatban is (ld. a 8. és 9. összefoglaló táblázatot) felmerül az a kérdés, hogy az egyes megyékben élő úrbéres népesség hogyan arányuk az illető megye összlakosságához, összehasonlítási alapul ebben a kérdésben az 1784—1787. években végrehajtott népszámlálás eredményei kínálkoznak.

40 Az úrbérrendezés idejéből ilyen adatok nem állnak rendelkezésünkre. A korban közelebb álló 1777. évi összeírás (conscriptio animarum) eredményeit

41 sem használhatjuk, mert ez nem terjedt ki a teljes népességre, s egyébként is kevésbé megbízhatóak az adatai, mint a nagyobb gonddal végrehajtott első népszámlálásnak. A népszámlálás adatai szerint a dunántúli megyékben — a területükön levő szabad királyi városokat is hozzászámítva — a tényleges népesség száma a következő volt:

42 Baranya megye 183 654 fő Fejéi110 709 „ Győr 74 975 „ Komárom ,, 101 174 „ Mosón „ 53 118 „ Somogy ,, 166 124 „ Sopron ,, 158 868 „ Tolna 133 557 „ Vas 225 253 „ Veszprém ,, 143 406 „ Zala „ 226 069 „ Ezekből az adatokból kell visszakövetkeztetnünk a megyéknek kb. 20 év előtti összlakosságára. Minden tényezőt természetesen nem 40. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 41. Dányi Dezső: Az 1777. évi leikék összeirám. Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. 42. A megyék tényleges népességének számát az 1787. évi összesítésnek az i. m. 50*. lapján közölt adataiból vesszük. Győr, Komárom és Mosón megye tényleges népességének a számát azonban az 1785 — 86. évi megyei adatokból merítjük — i. m. 62, 74. és 92.1. —, mivel ezek 1787. évi adatai más megyékkel összevontan vannak megadva. Az adatokhoz Baranya megyénél Pécs, Fejér megyénél Székesfehérvár, Komárom megyénél Komárom város, Sopron megyénél Kismarton, Ruszt és Sopron város, Vas megyénél Kőszeg tényleges népességét — i. m. 368. 1. — adtuk hozzá. Komárom megyénél levontuk viszont Udvard tényleges népességét, 2559 főt — i. m. 74. 1. —, mivel úrbéreseinek száma ismeretlen ós hiányzik az úrbéresek számából. tudunk számításba venni, csak a feltételezhető természetes szaporulatot (16,6%-ot) vonhatjuk le. Az úrbéri tabellákban összeírt úrbéres családfők számából pedig szintén számítás útján — az átlagos családlétszámot ötnek véve — kapjuk meg az úrbéres összlakosság számát. Ezután egymás mellé állíthatjuk a dunántúli megyék úrbéres lakosságának és úrbérrendezéskori összlakosságának a számát. Tjrbéres ] akosság Úrbérrendezéskor! Megye neve összlal icsság száma százaléka száma százaléka Baranya 84 000 54,8 153 168 100,00 Fejér 34 965 37,8 92 332 100,00 Győr 27 750 44,3 62 530 100,00 Komárom 37 080 43,9 84 380 100,00 Mosón 36 885 82,1 44 886 100,00 Somogy 08 375 49,3 138 54S 100,00 Sopron 93 670 70,7 132 496 100,00 Tolna 65 945 59,1 111 387 100,00 Vas 112 710 59,9 187 862 100,00 Veszprém 42 145 35,2 119 601 100,00 Zala 98 295 52,1 188 542 100,00 összesen 701 820 57,7 1 215 732 100,00 Ezek szerint az úrbéres lakosság a legtöbb megyében nagyjából 40—60 százaléka az összlakosságnak. Az átlagnál kisebb az úrbéres lakosság aránya Fejér és Veszprém megyében, az átlagnál nagyobb viszont Mosón és Sopron megyében. E két utóbbi megye esetében gondolhatunk arra, hogy a hazátlan zsellérek nagyobb arányszáma okozza az eltolódást. Ugyanis Mosonban az összeírt úrbéres családfők 24,70, Sopronban 16,40 százaléka hazátlan zsellér, a hazátlan zselléreknél pedig feltételezhető, hogy átlagos családlétszámuk nem éri el az ötöt, mert jelentős részük nem nős, illetve nem gyermekes személy.

43 Mindenesetre a megyék teljes úrbéres lakosságára és összlakosságára vonatkozóan fentebb közölt adatokat csak hozzávetőlegeseknek, megközelítő értékűeknek tekinthetjük, hiszen ezek csupán következtetéseken, helyi tényezőket figyelembe nem vevő átlagszámításokon alapuló számok. Figyelmet érdemel az úrbéres jobbágyságon belül a telkes jobbágyok és a zsellérek aránya is. Ebből a szempontból a megyék sorrendje így alakul: 43. Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1845.' Bp. 1967. 132. 1. helyi részadatokból levont következtetések alapján a hazátlan zsellérek családlétszámát átlag háromnak veszi. 2t