Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Vas megye

rétek dominálnak, noha a két megye földrajzi Az úrbéres szántók minőségét az alábbi viszonyai nem sokban különböznek egymástól, táblázat szemlélteti: I. osztály (18 hold) II. osztály (20 hold) III. osztály (22 hold) Ismeretlen besorolású Osztályba nem sorolt Összesen helységek száma szántó (hold) h

fy- szántó segek (hold) száma helységek száma szántó (hold) uel

y- szántó ségek (hold) száma helységek száma szántó (hold) helységek száma szántó (hold) 261 67 328 197 46 626 119 21 957 1 110 6 1 552 584 137 573 Százalékban: 44,69 48,94 33,73 33,89 20,38 15,96 0,17 0,08 1,03 1,13 100,00 100,00 A rétek minőségi megoszlását a következő táblázat mutatja: I. kategória (6 kaszás) II. kategória (8 kaszás) Ismeretlen besorolású Besorolatlan Összesen helységek száma rét (kaszás) helységek száma réfc (kaszás) helységek száma rét (kaszás) helységek száma Ttít (kaszás) helységek száma rét (kaszás) 291 22 923 286 17 693 1 46 6 471 584 41 133 Százalékban: 49,83 55,73 48,97 43,01 0,17 0,11 1,03 1,15 100,00 100,00 A telkekhez törvényesen előírt appertinencia és a valóságban kiadott úrbéres földterület aránya elég jó. Az úrbéri tabellák adatai ebből a szempontból általában megbízhatók. Néhány helyen, mint például Festetics Kristóf vasvári uradalmában, a tényleges helyzet helyett szemmelláthatóan az úrbérrendezési rendelet követelményeit vezették be a föld-rovatokba, az ilyen szórványos eltérések azonban az általános képen mit sem változtatnak. A megyében összeírt 7028 jobbágy telekhez, figyelembe véve a földek minőségi besorolását, összesen 136 000 hold szántó és 48 000 kaszás rét járt volna. A valóságban kiadott szántóföld mennyisége ezzel körülbelül meg is egyezik (137 000 hold), rétből viszont a járandóságnál 7000 kaszással kevesebbet adtak ki. A belső telek ténylegesen kiadott mennyisége nagyobb annál, amennyi a jobbágytelkek számához képest járt volna: 7028 hold helyett 8346 hold. A jobbágyok úrbéres földdel való ellátottságáról a megyei 0,43-as telekátlag nem sokat mond. Ez az átlagos teleknagyság azt jelenti, hogy a megye mindegyik telkes jobbágyára átlag mintegy 11,5 hold úrbéres föld jut. Sokkal többet árul el a jobbágyság előrehaladott rétegződéséről már az is, ha az egyes helységek telekátlagait hasonlítjuk össze: Telekátlag értékek Helj száma rgégek százaléka Telki terjedelme (hold) föld százaléka Telek nélküli 14 2,40 133 0,07 0,01—0,12 20 3,42 1 835 0,98 0,13—0,25 87 14,90 19 572 10,45 0,26—0,50 215 36,81 66 105 35,32 0,51—0,75 163 27,91 58 387 31,19 0,76—1,00 70 11,99 35 434 18,93 1,01—1,50 14 2,40 5 586 2,98 1,51-től 1 0,17 158 0,08 összesen 584 100,00 187 210 100,00 A telki állomány eloszlása rendkívül egyenetlen. Összesen 14 olyan helységet talált az úrbérrendezés, amelyekben telkes jobbágyok egyáltalán nem voltak. Ezek között a helységek között vannak azok a nemesi községek is, amelyek kurialista nemesei csekély számú úrbéres zsellért tartottak, és ezeket a zselléreket az úrbérrendezés érintette. 20 olyan úrbéres helység van, amelyekben a jobbágyok kizárólag nyolcadtelkesek voltak. Ezeknek a helységeknek legtöbbje a Batthyányak németújvári és Esterházy Miklós hg. lékai uradalmához tartozott. A községek 57,5 százalékban a jobbágyok telki állománnyal való ellátottsága nem