Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Bevezetés

kozó adatait használták fel.

20 Tíz esztendővel ezelőtt, amikor az Országos Levéltár és a Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére tanulmánykötet jelent meg a történeti statisztika forrásainak ismertetésére, ebben helyet kapott az úrbérrendezés anyagával foglalkozó cikk is.

21 Ennek megírása után vetődött fel az a gondolat, hogy kísérletet tegyek Pest megye úrbérrendezéskori adatfelvételeinek feldolgozására. Az anyaggal való foglalkozás során Ember Győzővel folytatott megbeszélések közepette fokról-fokra kibontakoztak a munka körvonalai: a kérdések, amelyekre a vizsgálatot kiterjeszteni — vagyis inkább korlátozni kell —, és az alkalmazandó módszerek. Egyre njálvánvalóbbá vált eközben, hogy nem egy-két megye, hanem az egész történeti Magyarország úrbéres viszonyainak áttekintésére van szükség, amit a munka nagy mennyiségére való tekintettel csak több munkatársból álló kollektíva végezhet el. Ekkor a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Levéltár megbízásából tervet készítettem az első —- nagyjából a Dunántúlra kiterjedő — kötet elkészítésére, s e terv alapján 1960-ban megkezdődött az adatgyűjtés, illetve feldolgozás munkája négy munkatárs bevonásával. Még a munka kezdeti szakaszában kivált azonban a munkaközösségből Takács Endre, a Soproni Állami Levéltár igazgatója a távolság okozta nehézségek miatt, és a rá kiosztott megyék gondozását is a többi munkatárs vette át. Végül tehát Buzási János készítette elő kiadásra Sopron, Vas és Zala megye, Nagy Lajos Mosón, Fejér, Tolna és Baranya megye, Pap Gáborné Steiner Erna Somogy és Veszprém megye, én pedig Pozsony, Győr, Komárom és Pest megye anyagát. (Pozsony és Pest megye anyagát azonban utóbb kihagytuk a kötetből, minthogy területük nagyobb része nem a Dunántúlra esik.) A munka során felmerülő kérdések megoldásában, a feldolgozás végleges formájának kialakításában nagy részt vállalt magára a két lektor: Ember Győző és Dávid Zoltán. A Központi Statisztikai Hivatal pedig azzal sietett segítségünkre, hogy a számszerű adatok kiírását, összegezését elvégeztette. A teljes úrbérszabályozási anyag feltárására, felhasználására, természetesen még ilyen kere1770. évi úrbéri tabella 1846. évi felmérés Egésztelekszám 57 Telkes jobbágyok belső telke 117 hold Zsellérek belső telke 6 hold Telkes jobbágyok szántója 1565 hold Telkes jobbágyok rétje 570 kaszás Községi szántó 24 hold Községi rét 20 szekér Káposztásföld Kenderföld Közös legelő Lelkész, tanító, jegyző stb. és község belső telke Lelkész, tanító, jegyző stb. földje 250 nöl 375 Döl 750 Döl 57 71 hold 528 42 hold 319 2252 hold 492 487 hold 318 205 hold 212 5 hold 422 23 hold 401 44 hold 40 3136 hold 446 • öl • öl • öl • öl • öl • öl • öl • öl •öl 6 hold 758 nöl 81 hold 904 nöl (Pest megye levéltára, Úrbéri perek. Fasc. 15. 345/1858 sz. irat M. jelű melléklete. 20. Hat megye: Tolna, Baranya, Pest, Sopron, Szatmár és Abaúj úrbéreseinek a kilenc kórdőpontra adott válaszait, valamint urbáriumait és szerződéseit vizsgálta meg adózás, robotolás, és a jobbágyok költözési szabadsága szempontjából Lukács Zsófia (A szerződéses jobbágyok helyzete hazánkban a XVIII. század folyamán a Mária Terézia féle úrbérrendezésig. Bp. 1937.). Ugocsa megye úrbéri tabelláinak bizonyos adatait dolgozta fel Szabó István (Ugocsa megye. Bp. 1937.) Heves, Sopron, illetve Szolnok megye úrbérrendezéséről és ennek kihatásairól adott összefoglalást Soós Imre. (Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron 1941; A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger, 1957; A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711—1770. Szolnok 1958). A Pest megyei úrbéres népességnek a telki állomány szerinti rétegződését mutatta be községenként az iirbéri tabellák és az 1828-as összeírás alapján Spira György (A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegződéséhez. Századok, 1958, V-VI. szám. 625-643. 1.). A Bihar megye xirbóri tabelláiban rögzített adatok alapulvételével készült Varga János: Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar-megyében az úrbérrendezés és 1836 között című tanulmánya (Agrártörténeti Szemle, 1959, 1 — 4. sz.). Szabolcs megye úrbéri tabelláit mint népességszámra vonatkozó kiítfőt használta fel Veres Miklós (Szabolcs megye népességi viszonyai a XVIII. sz.-ban. Történeti Statisztikai évkönyv, 1961 — 62.). Vörös Károly: Vas megye 1744. évi adóösszeírása című munkájában (Bp. 1962.) a Vas megyei úrbérrendezés eredményeit veszi összehasonlítási alapul az érintett adóösszeírás jobbágyföldekre vonatkozó adatainak vizsgálatában. Az úrbérrendezés országos végeredményeit (a telkek számát, a szántó és a rét területét) használta Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767 —1849 c. munkájában. (Bp. 1967.) Kisebb területek, illetve egyes helységek úrbérrendezési adatait pedig számos tanulmányban használták fel. 21. Felhő Ibolya: A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek. A Történeti Statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József, Bp. 1957, 200-223. 1.