Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Mosón megye
A megyebeli változatos úrbéres-kategóriáknak a beosztása az országosan használt úrbéreskategóriákba (telkes jobbágy, házas zsellér, hazátlan zsellér) meglehetős nehézségeket okoz. Az úrbérrendezés idején a tabellákba telkes jobbágynak általában csak a Bauereket írták be, a jobbágytelekkel bíró Söldnerek és Briefháuslerek a házas zsellérek sorába kerültek. Mi a tabellák közlésénél minden esetben azt vettük figyelembe, hogy a zsöllérek és leveles házasok bírtak-e jobbágy telkeket, vagy volt-e házuk, és e szerint osztottuk be a telkes jobbágyokhoz, illetve a házas zsellérekhez, összehasonlítás céljából az előző oldalon közöljük a magyaróvári uradalomban használatos jobbágykategóriákat, összevetve az általunk alkalmazott beosztással. Az 1773. évi Lexicon Locorum 50 helységet sorol fel Mosón megyében. 6 Az úrbérrendezés folyamán — mint láttuk — mindegyik helységgel foglalkoztak. Magyaróvár mezőváros az egyetlen olyan helység, amelyről nem készítettek úrbéri tabellát és így nem szerepel adatsorainkban. A megye Összes úrbéres földterülete az úrbérrendezés idején a következő volt: Belső telek Szántó Rét (hold) (hold) (kaszás) te J ki ,^ 1<1 J°vl (hold) (hold) (hold) 1 896 103 784 22 642 128 322 2 289 130 611 Százalékban: 1,45 79,46 17,34 98,25 1,75 100,00 Bárándy Jánosnak a XVIII. század második felére vonatkoztatható adatai szerint Mosón megye teljes hasznavehető földterülete akkor 468 160 hold volt, ebből 158 277 hold volt a szántó és 42 400 hold a rét. A többi ház- és udvartelek (8600 hold), kert (2118 hold), szőlő (7500 hold), legelő (12 400 hold) ós erdő (49 034 hold). 7 Tehát az úrbérrendezés idején a megye szántó- ós rétterületének kb. 65%-a az úrbéres népesség kezén volt. Ez a Dunántúlon egészen kirívó jelenség. Az egyes osztályokba tartozó helységek száma és a szántóföldek területe a következőképpen oszlott meg: I. osztály helységek szántó száma (hold) IL osztály h , el y- szántó Bégek nxold száma Ül. osztály tf&Z szántó ^ek (iold száma IV. osztály h £ el J; szántó aég^ (hold) száma Ismeretien besorolású szántó sé f el£ (hold) száma Összesen helységek száma szántó (hold) 6 21423 Százalékban: 12,25 20,64 15 41426 30,61 39,92 17 32 111 94,69 30,94 10 8 793 20,41 8,47 1 31 2,04 0,03 49 103 784 100,00 100,00 Az úrbérrendezés alá került Mosón megyei helységeknek, illetve szántóföld területüknek nagy része a II. és a III. osztályba tartozott (a helységek 65,30% -a, a szántóterület 70,86 %-a). Sopron megyén kívül Mosón megye az egyetlen a Dunántúlon, ahol az úrbérrendezés idején a IV. osztályba is soroltak szántóföldeket. Az ebbe a csoportba tartozó helységek arányszáma meglehetősen magas volt (20,41%), a földterületé azonban ennél jóval alacsonyabb (8,47%). A rétekre nézve megállapított kategóriák között a helységek száma és a rétek területe a következőképpen oszlott meg: I. kategória (8 helységek száma kaszás) rét (kaszás) n. kategória (10 kaszás) helységek száma rét (kaszás) III. kategória (12 kaszás) helységek száma rét (kaszás) összesen helységek száma rét (kaszás) 13 9 276 33 13 277 3 89 49 22 642 Százalékban: 26,53 40,97 67,35 58,64 6,12 0,39 100,00 100,00 Mosón megyében tehát a rétek minősége igen kiváló volt. A sarjúkaszálási lehetőséget nyújtó rétek csoportjaiba tartozott a megye helységeinek a 93,88% rótterületnek pedig 6. Lexicon Locorum Regni Hunaarias populosorum Anno 1773 of/iciose confectum. Bp. 1920.137—138.1. a 99,61 %-a. Csupán három helység volt a megyében, minimális területtel, ahol nem lehetett sarjút kaszálni. Ha a rétek minőségén kívül arra is gondolunk, hogy a megye teljes 7. Bárándy János: Magyarország statisticai összes átnézete. Bécs, 1842 — 44.
