Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Mosón megye

rétterületének több mint a fele az úrbéres né­pesség kezén volt, érthetővé válik, természetes­nek tűnik a még a XIX—XX. században is tapasztalható jelenség: a Mosón megyei paraszt­ság nagyarányú állattenyésztése. A helységek és az úrbéres föld megoszlása a telekátlag szerint Mosón megyében a következő volt: Telekátlag értékek Hel] számú rségek százaléka Telki föld terjedelme százaléka (hold) Telek nélküli 2 4,08 53 0,04 0,01—0,12 — — — — 0,13—0,25 2 4,08 854 0,07 0,26—0,50 8 16,33 9 821 7,65 0,51—0,75 11 22,45 17 831 13,90 0,76—1,00 9 18,37 25 670 20,00 0,01—1,50 10 20,41 34 833 27,15 1,51-től 7 14,28 39 260 30,59 összesen 49 100,00 128 322 100,00 A Mosón megyei jobbágyság kezén az orszá­gos átlagnál jóval több földterület volt. A Du­nántúl többi megyéjében a telekátlag az úrbér­rendezés idején 0,43—0,70 között váltakozott, Mosón megyében pedig 0,95 volt. De a megye községeinek 34,69%-ában (17 községben) a telekátlag nagyobb volt, mint egy egésztelek. Egy teleknél nagyobb telket 1566 jobbágy (a megye jobbágyságának 38,07%-a) bírt, az ő kezükön volt a megye úrbéres földterüle­tének 57,74%-a. Mosonyban 1,63, Hegyes­halmon 1,87, Szolnokon 1,80, Miklósfaluban 2,14, Zurányban 1,45, Lebenyben 1,55, Szent­jánoson 1,14 volt a telekátlag. Mosonyban és Szolnokon például 13—13 olyan jobbágy volt, aki 4 3/4-es jobbágytelket bírt. Ez 95 hold szántó, amihez járultak még a hatalmas rét­területek is. Mosonyban például egy egésztelkes jobbágyra eső rét nagysága átlag 18 hold volt. Ez az állapot a megyében igen sokáig fenn­maradt. Fényes Elek is azt írta, hogy ,,3948 egész jobbágytelken 1816-ban csak 3593 job­bágy lakott, és így sokra több esett egy ház­helynél, mely valóban a jobbágyok sorsára kedvező körülmény, s hazánkban egyetlen egy példa". 8 Az egyes birtoknagyság-kategóriákban a te­lekátlag a következő volt: a legmagasabb az 5000 hold feletti kategóriák­ban volt. Az egyes birtokos-csoportokban a telekátlag a következőképpen alakul: Világi magán­birtokosoknál Világi papi birtokosoknál Szerzetesrendi birtokosoknál 0.99 1,10 0,67 Az egyes birtokos-csoportokon belül birtok­nagyság-kategóriánként a következőképpen vál­tozott a telekátlaer: 100 hold 101—500 alatti holdas birtokon birtokon 501—1000 1001—5000 holdas holdas birtokon birtokon 10 000 10000 holdas J^ 1 birtokon birtokon Világi magánbirtokosoknál: 0,27 0,56 0,88 0,70 1,00 1,00 Világi papi birtokosoknál: 0,50 — — 1,14 — Szerzetesrendi birtokosoknál: — 0,44 0,68 — Az úrbérrendezéskor Mosón megyében az összes úrbéresek száma a következő volt: 100 hold 101—500 501—1000 1001—5000 10 00ü 10 000 hold alatti holdas holdas holdas holdas feletti birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon 0,33 0,53 0,88 0,73 1,00 1,00 -A telekátlag tehát Mosón megyében általá­ban a birtoknagyságok szerint emelkedett, és 8 . Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1836. Telkes jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Összes úrbéres 4 113 1 442 1 822 7 377 Százalékban: 55,75 19,55 24,70 100,00 A megye tényleges népessége 1787-ben 53 818 fő volt. 9 Az úrbéres népesség száma 9. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 1. 90.

Next

/
Thumbnails
Contents