Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Komárom megye

úrbéres földekre nézve a következő adatok bontakoznak ki. Belső telek (hold) Szántó (hold) Rét (kaszás) Összesen (hold) 64 úrbérrandezett helységben 3 076 77 598 9 428 90 102 Százalékban: 3,41 86,12 10,47 100,00 Az esztergomi érsekség helységeiben 1 062 17 205 6 546 24 813 Százalékban: 4,28 4 138 Százalékban: 3.60 69,34 26,38 összesen 94 803 15 974 82,50 13,90 100,00 114 915 100,00 Ezek szerint Komárom megye úrbéres terü­letét tekintve nyolcadik a kötetben tárgyalt 11 megye között. A megye összterülete Bárándy szerint 537 000 katasztrális hold, 19 ami 714 210 kis (1200 négyszögöles) holdnak felel meg; összterület szempontjából tehát kilencedik helyen áll Komárom megye. Az úrbéri tabel­lákban, illetve összeírásokban feljegyzett úrbéres föld (belső telek, szántó és rét) 16 %-a a megye összterületének. (Ez utóbbiban azonban a belső telken, szántón és réten kívül természetesen a legelő, erdő, szőlő, valamint a művelés alatt nem álló, hasznavehetetlen föld is benne fog­laltatik.) Bárándy szerint 20 Komárom megyé­ben az 1785. évi birtokbevallások adatai alap­ján összesen 14 400 hold ház- és udvartelek, 209 800 hold szántó, 40 400 hold rét, 5 400 hold kert, 22 520 hold szőlő, 4 000 hold legelő és 149 900 hold erdő volt. 21 Ha ezzel összevetjük az úrbéres földek kiterjedését, akkor a belső teleknek 28,7% ~a, a szántónak 45,1 %-a, a rét­nek 39,5%-a volt úrbéres. Az úrbéres földeknek ez az aránya a többi dunántúli megyéhez viszo­nyítva kiemelkedően nagy. A megye helységei, illetve földjei a következő­képpen oszlottak meg a szántóra nézve előírt minőségi osztályok között: (Ezekben az ada­tokban az esztergomi érseki helységek nincsenek benne, mivel ezekre nem volt érvényes a Ko­márom megyére megállapított telki állomány.) I. osztály (20 hold) helységek szántó száma (hold) II. osztály (22 hold) helységek szántó száma (hold) III. osztály (24 hold) helységek szántó száma (hold) Osztályba nem sorolt helységek szántó száma (hold) összesen 23 22 342 25 43 786 8 8 229 8 3 241 64 77 598 Százalékban: 35,94 28,79 39,06 56,43 12,50 10,60 12,50 4,18 100,00 100,00 Ha a megye országos urbárium szerint rendé- besorolását tekintjük át, ezt látjuk: zett 64 helységének a rét-kategóriákba való I, kategória ( 5 kaszás) II. ka (8 k tegória aszás) III. kategória (10 kaszás) Ismeretlen besorolású Besorolatlan összesen helységek száma rét (kaszás) hely­ségek száma rét (kaszás) hely­ségek száma rét (kaszás) hely­ségek száma rét (kaszás) hely­ségek száma rét (kaszás) helységek száma rét (kaszás) 4 515 45 6 647 7 1 783 8 483 64 9 428 Százalékban: — 6,25 5,46 70,31 70,50 10,94 18,91 12,50 5,13 100,00 100,00 Vagyis a helységek zömét a II. és az I. szántó-osztályba sorolták. Az I. osztályba so­rolt falvak azonban jóval kisebb határúak voltak, mint a II. osztálybeliek, és így csaknem kétszer annyi szántóföld esett a II. osztályba, mint az I-be. Az osztályba nem sorolt helységek 19. Bárándy János: Magyarország statisticai összes átnézete, Bées 1842 — 1844. VIII. tábla. száma azért ilyen nagy, mert adatsorainkba bevettük a tatai Esterházy-uradalom hét szerződéses falvát, amelyek urbáriumot nem kaptak. A szabályos urbáriummal ellátott hely­ségek közül egyedül Tóvárost nem sorolták osztályba; ott úrbéres földet nem is tartottak 20. Uo. 21. Bárándy ugyanitt az úrbéres szántó területét csupán 60 000 holdban, a rétet pedig 13 400 hold­ban jelöli meg.

Next

/
Thumbnails
Contents