Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Komárom megye
nyilván. Mint a szomszédos Győr megyénél, itt is feltűnő, hogy a helységek túlnyomó többségét a legmagasabb (10 kaszás) rótkategóriába osztották be, csak néhányat tettek a 8 kaszás kategóriába és a 6 kaszás kategóriába egyetlen helységet sem soroltak, holott a megye eredetileg 4, illetve 6 szekeres rétet javasolt. A megye 75 helységére átlag 55,1 hold belső telek, 1 264 hold szántó és 213 kaszás rét, vagyis összesen 1 532,1 hold úrbéres föld jut. (Egy helység: Udvard úrbéres területét nem ismerjük.) Legkevesebb úrbéres földje Bogya községnek van: 75 hold, legtöbb pedig Ácsnak: 7 742 hold. Külön tekintve az esztergomi érseki helységek és külön a többi 64 helység adatait, azt látjuk, hogy az esztergomi érsek 11 helységében egy-egy helységre átlag 96,5 hold belső telek, 1 564 hold szántó, 595 kaszás rét, összesen 2 255 hold úrbéres föld, míg a többi 64 helységre átlag 46,8 hold belső telek, 1 212,4 hold szántó, 147,3 kaszás rét, vagyis összesen 1406,5 hold úrbéres föld jut. Ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy az urbárium szerint rendezett 64 helységben az úrbéri tabellákba bevezetett földmennyiség megfelele a jobbágyok járandóságának, akkor abból kell kiindulnunk, hogy az egésztelek nagysága Komárom megyében — ugyanúgy mint Győrben — 27 holdtól 35 holdig terjedhet. Az átlagos egésztelek nagysága tehát 31 holdnak vehető. A 64 helységben a telkes jobbágyoknak 2 446 hold belső telkük, 68 827 hold szántójuk és 7113 kaszás rétjük, azaz összesen 78 386 hold úrbéres földjük van. Ezt osztva az egésztelekszámmal, 29,7 hold átlagos egésztelek nagyságot kapunk. Tekintetbe kell azonban vennünk azt is, hogy az összes úrbéres föld 12,42%-át a tabella hiánya miatt ismeretlen megoszlásúnak kellett venni. Ez a föld minden valószínűség szerint a telkes jobbágyoké volt, hiszen a zselléreknél ebben a megyében általában ritkán mutattak ki földet a tabellákban. (A megye 64 helységének úrbéres területéből mindössze 0,58% szerepelt a zsellérek birtokaként.) Ha az ismeretlen megoszlású földet is a telkes jobbágyokéhoz számítjuk, akkor 34 holdas átlagos egésztelek nagyságot kapunk. Eszerint tehát a telkes jobbágyok nevén az előírtnál valamivel több földet tartottak nyilván. Ezek az adatok egyúttal azt is mutatják, hogy rétből jóval kevesebbet kaptak a jobbágyok, mint amennyi járt volna, s a hiányt szántóval pótolták. Komárom megye országos urbárium szerint kezelt 64 helységében 2 631 22/32 egósztelek volt és ez 3 749 telkes jobbágy között oszlott meg, vagyis egy jobbágyra átlag 0,70 nagyságú telek — kb. 20,90 hold — jutott. Ez lényegesen jobb, mint az országos átlag, a féltelek. A 0,70-es átlag az úrbéres föld nélküli Tóvárostól az 1,81 telek átlagú Szemeréig különféle értékekből tevődik össze, a következőképpen: Telekátlag értékek Ik száma lységek százaléka Telki föld terjedelme százaléka (hold) Telek nélküli 1 1,56 0,01—0,12 3 4,69 1 388 1,54 0,13—0,25 6 9,38 3 568 3,96 0,26—0,50 9 14,06 6 361 7,06 0,51—0,75 22 34,38 32 287 35,83 0,76—1,00 17 25,56 35 859 39,80 1,01 — 1,50 5 7,81 8 928 9,91 1,51-től 1 1,56 1 711 1,90 összesen 64 100,00 90 102 100,00 Vagyis a legtöbb helységben 0,51 — 0,75 te- Az esztergomi érsekség birtokain átszámítálekátlagot találunk, a legtöbb úrbéres föld sunk szerint 777 20/32 egésztelek van, a telkes viszont a 0,76—1,00 telekátlag kategóriába jobbágyok száma pedig 1157, s így a telekátlag esik. A többi kategóriában jóval kevesebb 0,67. A szélső telekátlag értékek: 0,29 (Martos) helység, illetve föld van; legkevesebb a két szélső és 1,15 (Kürt és Mocsa). A 11 helység, amelykategóriában, így meglehetősen egyenletes- nek adatai ismeretesek, így oszlik meg a teleknek nevezhető a helységeknek földdel való átlag-kategóriákban: ellátottsága.
