Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Győr megye

A nagyobb birtokkal rendelkező régi családok közül egyedül a Héder nemzetségből származó Héderváry család tagjai tudták visszaszerezni a XVIII. sz. közepén régi birtokaikat, amelyek a XVI. században más kézre kerültek volt. Nem sokkal a birtokok visszaszerzése után a család utolsó tagjának, Héderváry Katalinnak kezével a Viczay családra szálltak a Héderváry birtokok. Jelentős birtokokat szereztek a megyében az Esterházyak, nagyrészt a XVIII. század első felében, éspedig Nyáry Páltól, akire az enyingi Török családtól szállottak örökség­képpen. Az egyházi birtokosok a török hódítás megszűntével kialakult új viszonyok közepette is megtartották régi birtokaikat. Az egyházi és világi nagybirtokosok mellett nem birtokait, de számát tekintve országos viszonylatban is jelentős volt a megyében a kisnemesség; sok kuriális nemes falu, illetve egyházi nemesek (praedialisták) által lakott falu is volt itt. (Pl. Cakóháza, Enese, Bőny, Rétalap, Asszonyfa, Kisbajcs, Nagybajcs, Bácsa.) 1 Az úrbérrendezés Győr megyében 1767 ele­jén indult meg. A helytartótanács január 23-án szólítja fel a megyét, hogy végezze el a helysé­gek osztálybasorolását és tegyen javaslatot a telki állományra. 2 A megye — sok más megyéhez hasonlóan — megkísérli elkerülni az úrbérszabályozást; azzal érvel, hogy eddig béke volt náluk, s nem támadt olyan nyugtalanság, mint más megyékben. Csupán a gesztesi urada­lom jobbágyainak volt panasza, de erről sem tudtak az uradalom e megyebeli helységei­nek jobbágyai. (A gesztesi uradalom közsé­geinek nagy része ugyanis Komárom megyében volt, de Győr és Fejér megyében is voltak helységei.) Majd kijelenti, hogy a hadiadó az, ami súlyosan nehezedik a jobbágyokra, s fel­sorolja, hogy milyen kedvezésekben részesítik őket helyzetük könnyítése végett a földesurak. (Egész évi bormérést, mészárszéket, helyenként malomhasználatot engedélyeztek nekik, ter­ménykilenced nincs is szokásban.) 3 A helytartótanács ismételt felszólításai 4 elő­ször eredménytelenek maradnak, de miután 1. A megye földrajzi adottságaira, történetére, birtokviszonyaira ld. Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása. Bp. 1874; Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományok­nak mostani állapotja statisticai és geographiai tekintetben. Pest 1841; Borovszky Samu: Magyar­ország vármegyéi és városai. Bp. 1900, Győr megye: Az osztrák —magyar Monarchia írásban és képben. Bp. 1896, Győr megye Francsics Norberttól. 2. Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. comit. Jaurinensis, 1767. február 12. 3. Uo. 1767. március 30. 4. Uo. 1767. február 17., április 9., november 20., december 22. már galántai Balogh János ítélőtáblai ülnö­köt is kiküldik a megyébe királyi biztosként, 5 mégiscsak hozzálát a megye a munkához. 1768. március 8-án beküldi a helytartótanács­nak a helységek osztálybasorolását és 16, 18, 20 hold szántót, meg 6, illetve 8 kaszás rétet javasol az egésztelekhez. 6 Mária Terézia azon­ban a megye javaslatától eltérően 20, 22, 24 hold szántóban és 6, 8, illetve 10 kaszás rétben szabja meg az egésztelekhez járó földek nagy­ságát. 7 A megye ekkor a telki állomány kiseb­bítését kéri, arra hivatkozva, hogy a szűkha­tárú Győr megyében ekkora telki állomány elviselhetetlen a földesurak számára, akik atyailag bánnak jobbágyaikkal. 8 Kérését azon­ban elutasítják. 9 Ezután gyorsan elvégzik a királyi biztos irányításával az úrbérrendezési teendőket, s július 5-én, illetve 6-án már be is küldik a helytartótanácshoz a jobbágyoknak a 9 kérdőpontra adott válaszait, az előzetes összeírásokat és a kész urbáriumokat meg úrbéri tabellákat, valamint a szabályozás végre­hajtásáról szóló jelentéseket. 10 Feltűnő, hogy a megye, noha először igyekezett elkerülni az úrbérrendezést, annál a 19 helységnél, amely­nek régi szerződése volt, nem él e szerződések megerősítésének lehetőségével, hanem ezeket is az úrbérszabályozás alá vonja. 11 (Az úrbérren­dezés megtörténte után azonban egyes helységek ismét szerződést kötöttek földesurukkal. így pl. 1769-ben Nagy- és Kisnyúl, meg Pvába­szentmihály, 1771-ben pedig Tápszentmiklós). A helytartótanács úrbéri bizottsága a bekül­dött iratokat átnézve bizonyos hiányosságokat és hibákat talált az urbáriumok és a tabellák kitöltésében. 12 E hiányosságok, hibák kikü­szöbölésére azután függeléket (supplementum) dolgozott ki a helytartótanács 13 s miután ezt az uralkodó bizonyos módosítással jóváhagyta, 14 a megye 1769 áprilisában kiadta az illető köz­ségeknek. 15 Ezzel az úrbérrendezés folyamata le is zárult Győr megyében, csupán egyetlen község: Fel­péc úrbérszabályozása nyúlt át a következő 1770. évre is. Felpéc helyzete ugyanis eltért a megye rendes jobbágyközségeinek helyzetétől; lako­sainak a földesurak évről-évre tetszésük szerint hol több, hol kevesebb kuriális szántót és rétet 5. Uo. 1768. január 11. 6. Uo. 1768. január 18., március 8. 7. Uo. 1768. április 11. 8. Uo. 1768. május 19. 9. Uo. 1768. június 8. 10. Uo. 1768. július 5., július 6. 11. Uo. 1768. augusztus 16. 12. Uo. 1768. augusztus 16. 13. Uo. 1768. október 24., október 31., november 14. 14. Uo. 1768. november 21. 15. Uo. 1769. április 26.

Next

/
Thumbnails
Contents