Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Győr megye
adtak árenda ellenében, megállapodás szerint. Mind Balogh János királyi biztos, mind a helytartótanács úrbéri bizottsága úgy vélte, hogy Felpécet nem kell úrbérrendezés alá vonni. 17 Mária Terézia azonban úgy döntött, hogy más ilyen kuriális helységek mintájára Felpécen is be kell vezetni az úrbérrendezést, minthogy lakói „paraszti községet" (communitatem rusticam) alkotnak. 18 E döntés értelmében azután 1770 júniusában Felpéc számára is urbáriumot és úrbéri tabellát állítottak ki. 19 Vitás volt a Csilizköz közepe táján fekvő Ballon falu helyzete is. Ez a község I. László 1084. évi kiváltságlevele értelmében csupán harangozásra volt kötelezve Győrben, a harangozási kötelezettséget pedig évi 100 forinttal szokta megváltani. 1768-ban a földesúr, a győri káptalan pört indított Ballon lakói ellen kiváltságuk ügyében. 20 A megyei ítélőszék úgy döntött, hogy a lakosok továbbra is csak a harangozásra, illetve helyette évi 100 forint fizetésére legyenek kötelezve, mint ahogyan kérték is. A helytartótanács az ügyet felülvizsgálva összeírást készíttetett a faluról. Eszerint 19 olyan jobbágy volt itt, akinek 22 hold szántója és 2 szekeres rétje volt (ez majdnem egészteleknek felel meg), 4 jobbágynak 11 hold szántója és 1 szekeres rétje volt; rajtuk kívül pedig 7 házas és 2 hazátlan zsellér élt a faluban. Ennek alapján a helytartótanács úgy vélte, hogy előnyösebb Ballon számára az évi 100 forint fizetése, mintha az urbárium szerinti kötelezettségeket teljesítené. 21 A királyné is ilyen értelemben döntött, 22 s így Ballon számára nem is készítettek urbáriumot és úrbéri tabellát. Nem kerültek szabályozás alá a megye nemesek, illetve egyházi nemesek (praedialisták) által lakott helységei sem, vagyis Szap, Pataháza, Nagybajcs, Kisbajcs, Bácsa, Cakóháza, Enese, Bőny, Rétalap és Asszonyfa. (Egy 1771. február 22-i megyei jelentés szerint Szap és Pataháza országos nemesek falvai, „curiales nobilitares", Nagybaj cs, Kisbaj cs és Bácsa pedig egyházi nemesek falvai, ,,praediales nobilitares" voltak.) 23 Ha az úrbérrendezett helységek névsorát összevetjük az 1772. évi hivatalos helységnévtárral, a következő eltéréseket tapasztaljuk: az 1772-i összeírás szerint Győr megyében 1 mezőváros, 74 falu, 5 kuriális község és 1 16. Uo. 1769. május 19. 17. Uo. 1769. március 18., 1770. január 5. 18. Uo. 1770. február 28. 19. Uo. 1770. augusztus 7. 20. Uo. 1768. május 30., július 1., július 11. 21. Uo. 1768. október 24. 22. Uo. 1768. november 21. 23. Uo. 1771. április 9. praedium van. Urbáriumot kapott 1 mezőváros, 66 falu, 1 kuriális község. Első pillantásra tehát úgy tűnik, hogy 8 község kimaradt a rendezésből. Az 1772-ben faluként feltüntetett helységek között van azonban Szap, Pataháza, Nagybaj cs, Kisbaj cs és Bácsa, amelyekben — mint láttuk — országos, illetve egyházi nemesek éltek s ezért nem jöttek számba a rendezéskor. Felpéc, amely a helységnévtárban faluként van bejegyezve, urbáriumot kapott, de kuriálisnak nevezi a tabella. Csupán 2 falu: Kisbabot és Szentkút kimaradásának okát nem tudjuk. Ezekről az úrbérrendezés folyamán nem is esett szó. (Szentkút — amelyet később Téthez csatoltak — csak 1715-ben keletkezett; talán ezért nem vették figyelembe.) A helységnévtárban szereplő 5 kuriális község: Cakóháza, Enese, Asszonyfa, Bőny és Rétalap nem kapott urbáriumot. A praedium (Ikrény) természetesen szintén nem esett úrbérrendezés alá. A 68 helység közül csak egyetlen egynek, Sövényházának a tabellája nem áll rendelkezésünkre; erre vonatkozóan a kancelláriai levéltárban levő összesítő kötetből közlünk adatokat. A továbbiakban az úrbéri tabellák alapján nyert adatokból kibontakozó képet szeretnénk felvázolni, illetve néhány összehasonlító adattal megvilágítani. A megye községi soraiból az úrbéres földekre vonatkozóan a következő adatokat kaptuk: Belső telek Szántó Rét összesen (hold) (hold) (kaszás) (hold) 1 279 36 352 5 987 43 618 Százalékban: 2,93 83,34 13,73 100,00 Győr megye tehát úrbéres területét tekintve utolsó helyen áll a kötetében tárgyalt 11 megye között. Úrbéres területe nem egészen egyhatoda a legnagyobb úrbéres területű Baranyáénak. Ez az utolsó hely nem meglepő, hiszen Győr megye összterületre nézve is a legkisebb a 11 megye között. Bárándy adatát 24 1200 négyszögöles holdra átszámítva 383 040 hold a megye összterülete. így tehát a megye összterületének 11,3%-a az úrbéri tabellákban feljegyzett belső telek, szántó és rét. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy a megye összterületében a hasznavehetetlen terület is benne foglaltatik, valamint azt is, hogy az úrbéres jobbágyság a belső telken, szántón és réten kívül a legelőt is használta a földesúrral közösen; sőt bizonyos 24. Bárándy János: Magyarország statisticai összes átnézete. Bécs 1842-44, VIII. tábla.
