Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Fejér megye

az állattartás lehetőségének a korlátozásával a jobbágygazdálkodás alapjait fenyegette. Fejér megye 1766. június 4-én jelentette a helytartótanácsnak, hogy a Tolna megyei rossz példák Fejér megyében is elterjedtek, az engedetlenség itt is lábrakapott, a parasztok megtagadták eddigi szolgálataik teljesítését, sőt néhol az uraság tisztjeit és szolgáit fegyveres erővel is megtámadták, minek következtében a földesurak biztonsága kétségessé vált, sőt a parasztok általános felkelésétől is lehet tartani. A megye bebörtönözte a parasztokat, és elhatározta, hogy az urbáriumok ügyében kiküldött rendeletet a parasztok anyanyelvére fordítja és közzéteszi. Felhívta a parasztokat, hogy ha terheik súlyosak, a hatóságnál tegyenek panaszt, dolgaikat végezzék tovább, és földesuraiknak engedelmeskedjenek. Felhívta egyúttal a földesurakat is a parasztok úrbéri szolgálatainak szabályozására. A megye azonban maga sem bízott rendeleteinek hatásában, mert ugyanakkor engedélyt is kért adott esetben a katonaság felhasználására.

9 Erre a megyében több helyen sor is került. A mozgalmak lecsillapítása, elnyomása egyrészt a katonaság felhasználásával, másrészt ígérgetésekkel, és urbariális regulatiok megindításával néhány hónap alatt sikerült.

10 Ettől kezdve 1766—1768-ban hosszú hónapokon keresztül — sok huzavonával — folytak a Fejér megyei helységek úrbéri pörei.

11 Ezeknek az úrbéri pöröknek a sorozatát az 1768-as általános úrbérrendezés sem rekesztette be, az elégedetlenség továbbra is nagy volt. Fejér megyében az úrbérrendezést 1768. április 6—28. között hajtották végre. Győry Ferenc királyi biztos 1768. április 29-ón jelentette a helytartótanácsnak az úrbérrendezés befejezését.

12 A megyének valamennyi, összesen 73 helységében elvégezték az úrbérrendezést, kiadták az urbáriumot, s elkészítették az úrbéri tabellát (Móron két tabella is készült: külön a Berényi és külön a Lamberg birtokról). A helységek úrbéri tabellái és urbáriumai mind fennmaradtak (71 a helytartótanács levéltárában, 2 pedig — Adonyé és Velencéé — csak Fejér vármegye levéltárában). 9. Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Dep urbariale, Acta urb. eomit. Albensis, 1766. június 4. 10. Fejérmegye 26 helységében volt 1766-ban parasztmozgalom. A parasztmozgalmakra vonatkozó adatok Nagy Lajosnak a parasztmozgalmakról szóló kéziratban levő tanulmányában találhatók. 11. Országos Levéltár, Hely tartó tanácsi levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. comit. Albensis, 1766. július 14. (Adony); augusztus 11. (Ráekeresztúr); 1767. január 19. (gesztesi uradalom); 1768. március 7. (Adony, Aba, Tordas stb.) 12. U. o. 1768. április 29. Az úrbérrendezés! eljárás Fejér megyében a többi dunántúli megyéhez viszonyítva, illetve azoktól eltérően igen gyors volt: egy-egy helységben általában két nap alatt az egész eljárás befejeződött. Például Balinkán április 12-ón elkészítették a kilenc kérdőpontra adott választ, április 13-án megtörtént az előzetes öszszeírás és a jelentés elkészítése, s még ugyanezen a napon kiállították az urbáriumot és az úrbéri tabellát is. Az úrbérrendezés Fejér megyében zavartalanul ment végbe, annak ellenére, hogy a megye jobbágyságának azokat a nagy problémáit, amelyek az 1766-os parasztmozgalmakat kiváltották, s amelyek az 1766 utáni úrbéri pörök tárgyai voltak, a legtöbb esetben nem oldotta meg. A parasztmozgalmak idején a jobbágyság egyik fő követelése a robotszolgáltatásnak évi 12 napban való megállapítása volt. Az urbárium 52 napban szabta meg a robotszolgáltatást. Fejér megyében 1768 előtt csak négy olyan helység volt, amelyik — a megyei urbárium alapján — évi 52 nap robotot teljesített, a szokás szerint dolgozó jobbágyok robotszolgáltatásai, ha sokszor magasabbak is voltak a követelt ós a szerződésekben általában meghatározott évi 12 napi robotnál, nem érték el az urbárium által meghatározott robotmennyiséget. A Fejér megyei majorságoknak általában ekkor még nem volt szüksége ilyen mennyiségű robotszolgáltatásra. S jóllehet a királyi biztos 1768-ban az úrbérrendezés végrehajtását, az urbárium bevezetését jelentette, és Fejér megye is — a következő években a kötelező évi ellenőrzés után — rendszeresen jelentette ezt a helytartótanácsnak,

13 mégis a megye legtöbb helységében gyakorlatilag csak hosszú évek, sőt sok esetben évtizedek múlva került sor az urbárium bevezetésére, akkor, amikor a földesurak már igényelték az urbáriumban biztosított lehetőségek felhasználását. Addig pedig új szerződések kötésével vagy egyszerű szóbeli megegyezésekkel szabályozták a jobbágyság szolgáltatásait,

14 s erre az urbáriumnak, az úrbérrendezésnek csak annyiban volt hatása, hogy ha az előírt 52 napi robotnál kevesebb időben állapodtak meg, az elengedett robotmunka értékével növelték a jobbágyság készpénzszolgáltatásait. Az 1766-os parasztmozgalmak másik nagy kérdése a legelő és rét volt. Az urbárium előírta, hogy a jobbágyok állatai számára elegendő legelőt kell biztosítani, s meghatározta az egésztelekhez járó rét nagyságát is (Fejér megyében sarjúkaszálás esetén 8—10, kaszálható sarjú 13. Fejér megye levéltára, Acta iuridiea et instrumenta publica XVII. fasc. 14. Fejér megye levéltára, Úrbéri mutató.