Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

egész III. és IV. emeleti része. A II. emeleti kisebbik raktárhelyiségben nyert el­helyezést a Magyar Nemzeti Múzeummal történt megállapodás alapján az Országos Széchenyi Könyvtár levéltári anyaga, mely az Országos Széchenyi Könyvtártól ki­rendelt és a II. emelet két hivatali szobájában működő tisztviselők vezetése alatt továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékébe tartozik. Az Országos Levéltárnak az új épületbe történt költözködésével egyidejűleg kezdetét vette a helyiségek művészi kiképzésének munkálata, amely a nagy kutató­terem és tanácsterem műipari berendezésével s ugyanezeknek a helyiségeknek, valamint az előcsarnoknak és lépcsőháznak freskókkal való díszítésével a levéltári palotát az újabb monumentális építészet egyik legdíszesebb alkotásává avatta. A freskókat Dudits Endre festőművész festette, míg a műipari berendezés és egyéb díszítő munkálatok Róth Miksa iparművész tervei alapján készültek. Az új épület belső dekoratív kiképzése az 1929. év folyamán nyert befejezést. Az 1928. évben munkába vette az Országos Levéltár egy állandó oklevél­kiállítás felállítását. Az I. emeleten erre a célra szánt helyiség berendezése és fel­szerelése az 1930. évben készült el. Az 1922. évi XIX. t.-c. 9. §-a elrendelte az állami hatóságok és főbb hivatalok régebbi iratainak levéltári megőrzés céljából való átvételét, minek következtében az Országos Levéltár anyaga rendkívül nagy mértékben gyarapszik. Eddig a kö­vetkező régi iratok átvétele történt meg: miniszterelnökség, belügyminisztérium, közalapítványi igazgatóság, a volt közmunka- és közlekedési minisztérium, a föld­művelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ügyiratai, a Helytartótanács levél­tárából a kereskedelemügyi minisztériumban őrzött kútfők, az 1848. évi pénzügy­minisztérium elnöki ügyiratai, Duschek Ferenc volt pénzügyminiszter hátrahagyott iratai, ez abszolút korban működött Liquidierungs-Commission és a cs. kir. Schlossbauleitung, a m. kir. államrendőrség, vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a pesti volt cs. és kir. főtörvényszék és folytatólagosan a m. kir. Kúria, valamint az őfelsége személye körüli minisztérium iratai. A levéltári anyag folytonos növekedése és a kutatóknak egyébként örvendetes gyarapodása egyre több munkát ró a levéltári személyzetre, amely a folyó ügyek elintézésével és egyéb tudományos munkákkal lévén igénybe véve, aránylag csak kevés időt fordíthat a levéltári anyag rendezésére és tudományos feldolgozására. Az Országos Levéltár 1923-ban Levéltári Közlemények címmel folyóiratot indított, melynek anyaga jórészt a levéltári tisztviselők munkájának eredménye. Az intézet vezető tisztviselője: dr. Csánki Dezső államtitkár, főigazgató. II. Magyar A világháborút követő gazdasági válság, pénzünk értékének s vele a tudományos Nemzeti c élokat szolgáló állami javadalmaknak teljes devalválódása, más tudományos intéz­uzeum m g n y e j í | íe j együtt, a Magyar Nemzeti Múzeum működését is megbénította. Ilyen körülmények között szinte megoldhatatlan problémának látszott az intézet munkás­ságát és fejlődését gátló helyhiány megszüntetése. A Gyüjteményegyetem 1922. évi november hó 18-án tartott alakuló ülésen gróf Klebelsberg Kuno vallás- és köz­oktatásügyi miniszter elnöki beszédében a felelős kormányzati tényező részéről is megállapítást nyert, hogy „Nemzeti Múzeumunk helyszűke következtében kritikus helyzetbe került, mostani tarthatatlan állapotából az idők mostohasága dacára is hatalmas erőfeszítéssel ki kell ragadnunk". E programm megvalósításaként a vallás­* A Magyar Nemzeti Múzeum 1922—30. évi működéséről szóló részletes jelentéseket—az 1930. év kivételével — felöleli a múzeum következő két kiadványa: „Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913—1923. évi állapotáról és működéséről", „A Magyar Nemzeti Múzeum öt éve (1929)".

Next

/
Thumbnails
Contents