Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

és közoktatásügyi miniszter legelőször a városligeti Iparcsarnok szükséghelyiségeiben pusztulásnak kitett néprajzi gyűjtemények elhelyezését oldotta meg, 1924 szeptember 3-án kelt elhatározásával átengedve a Néprajzi Tár elhelyezésére a X. ker. Széchenyi István-főgimnázium Hungária-körút 347. szám alatti épületét. A következő évben felhatalmazást adott az Erzsébet Népakadémia Szentkirályi-utca 7. szám alatti kétemeletes bérházának három évre való kibérlésére a főépületből kitelepített Állattári szakgyüjtemények dolgozóhelyiségek és laboratóriumok ideiglenes elhelyezésére. Ugyanezen gyűjtemények és dolgozóhelyiségek jövő elhelyezésére pedig megvásárolta a Baross-ulca 13. szám alatti háromemeletes bérházat. Az Országos Széchenyi Könyvtár levéltári osztályának elhelyezésére átengedte az Országos Levéltár épületének III. emeleti egyik raktárhelyiségét s a II. emeleten három dolgozószobát. 1927-ben pedig felhatalmazást adott a Múzeum épületének művészi képét nem érintő, felső világítással ellátott, vasbetonszerkezetű manzárd építésére. Az ilyképen rendelkezésre bocsátott két önálló épület és két épületrész mellett a főépület földszintjén is újabb nyolc szobát nyert a múzeum az eddig tisztviselői lakásnak használt helyiségek felszabadításával. A miniszter 1926-ban rendkívüli hitel engedélyezésével elrendelte a műemlék jellegű díszhelyiségek, az előcsarnokok, lépcsőházak, kupolacsarnok és díszterem renoválását. E munkálatokat dr. Lechner Jenő építésztanár vezette és a renovált helyiségeket a Kormányzó Úr Ő Főméltósága 1926 november 22-én adta át a nyilvánosságnak. A levéltár és a lakók kitelepítésével felszabadult helyiségek megfelelő átalakítása és az új emelet egy részének elkészülte után a jelentékenyen bővült könyvtári és régiségtan helyiségek átcsoportosíttattak, az Eremtár, Régészeti Osztály, Ásványos Oslénytár új hivatali szobákat, a Régészeti Osztály, Történeti Osztály és Állattár új kiállítási helyiségeket kaptak, a Gazdasági Hivatal jobb elhelyezést nyert és az egykori főigazgatói lakás visszaadatott eredeti rendeltetésének. A könyvtár férőhelye azáltal is jelentékenyen megnövekedett, hogy a nyomtatványosztály dolgozóterme három raktári emeletre tagolt s közel 100.000 kötet befogadására alkalmas Schlick— Vajda-rendszerű vasállvánnyal felszerelt könyvtárraktárrá rendeztetett be. Az új épületek birtokbavételével s a főépület átalakításával a múzeum gyűjteményeinek befogadására szolgáló helyiségek alapterülete 7.369 m

2-rel, vagyis az eddigi területének 46°/o-ával gyarapodott. Ez a területgyarapodás hosszú időre biztosítja a főépületben maradt gyűjtemények értékükhöz méltó elhelyezését és zavartalan fejlődését. A lefolyt ciklus alatt a Nemzeti Múzeum tudományos munkásságának materiális megalapozása mellett fontos szervezeti kérdések is megoldást nyertek. A Múzeum adminisztrációjába kapcsolva kezdte meg működését 1923-ban a hivatalos, tudományos és irodalmi kiadványok nemzetközi cseréjének lebonyolítására és a hazai közkönyvtárak anyagának központi nyilvántartására hivatott Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ. Szervezeti tekintetben bír jelentőséggel a gróf Széchenyi-családdal 1924-ben kötött új egyezség, melyet az Országos Magyar Gyüjteményegyetem alapításával bekövetkezett átalakulás tett szükségessé. 1925-ben új és nagyjelentőségű kutatóintézet alapját vetette meg a Múzeum. Az állami költségvetés minden megterhelése nélkül felállította Révfülöpön a földmívelési minisztérium által rendelkezésre bocsátott kikötőépületben a Balatoni Biológiai állomást. Az intézet 1927-ben kiválva a Nemzeti Múzeum kebeléből Tihanyban Magyar Biológjai Kutatóintézet néven országos, sőt nemzetközi jelentőségű önálló kutató-intézetté fejlődött.