Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

A beruházások utolsó hat év alatt előirányzott hitelei az Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Csillagvizsgáló Intézet és a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet építkezését szolgálták. A Gyüjteményegyetem egész költségvetési előirányzata az utolsó évben 2,268.950 P, vagyis az 500.667 P-t tevő legelső évi javadalmazáshoz képest 1,768.283 P-vel több. Ez az emelkedés azonban egyáltalán nem mutatja a költségvetés fejlődésének valódi képét, mert egyrészt a kiindulási alap a szükségleteket egyáltalán ki nem elégítő devalválódott költségvetés, másrészt az utolsó év költségvetésében a később csatlakozott intézetek javadalma is bennfoglaltatik. Megközelítőbb képet ad a költségvetés arányáról a valutaromlást megelőző 1914—15. évi költségvetéssel való összehasonlítás. Az 1914—15. évi költségvetésben a Gyüjteményegyetem intézetei hözül az Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti és Iparművészeti Múzeumok és a Csillagvizsgáló Intézet 1,967.402 aranykoronával szerepelt, ami mai valutaértékben 2,262.512 P-nek felel meg. A mostani költségvetés végösszege ezt csak 6.438 P-vel haladja meg, vagyis a két költségvetési végösszeg majdnem egyenlő. Ezzel szemben a Gyüjteményegyetem költségvetési kerete a. Vallás- és Közokt. Minisztérium Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtára, az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, a Budapesti Földrengési Obszervatórium és a Magyar Biológiai Kutatóintézet összes személyi, dologi és beruházási, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a külföldi Collégium Hungaricumok személyi szükségleteivel bővült és a kiadások jelentékeny növekedését vonta maga után az Országos Levéltár új palotájába történt átköltözködése, a Magyar Nemzeti Múzeum új emeletének kiépítése, az Állattár és a Néprajzi Múzeum önálló épületben történt elhelyezése, a Szépművészeti Múzeum Uj Magyar Képtárának és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeumnak a megnyitása is. Vagyis a helyzet ma az, hogy ugyanakkora összeggel, mint amekkorát az állam a háború előtt öt intézetére fordított, a Gyüjteményegyetem keretében ezen az öt intézeten felül további négy intézet összes személyi és dologi és másik négy intézet személyi szükségleteiről, valamint egyes intézetek jelentékeny megnövekedésével kapcsolatos új szükségleteknek a kielégítéséről kell gondoskodni. A Gyüjteményegyetem megalakulásakor az intézet még az Országház-utca 28. A Gyüjteszám alatt lévő belügyminisztériumi épületrészben működött. A Bécsi kapu-téren ményegyemár készen állott az új levéltári palota, de majdnem teljes egészében a belügy- , ... . e

". i kebe tartozó minisztérium egyes osztályai és a honvédelmi minisztérium hatósága alá tartozó intézetek Hadimúzeum és Hadilevéltár hivatalai, valamint szükséglakások voltak benne el- 1922—1930. helyezve. A belügyminisztériumi osztályok kiköltözésével a földszinti és I. emeleti évi műköhivatali szobák rendbehozatala és a raktári helyiségek egy részének állványokkal ^ése. való felszerelése után az 1923. év nyarán költözködött át az intézet az Országház- L Országos utcai régi otthonából új palotájába. 1925-ben felszabadult a Hadtörténelmi Levéltár Levéltár.* által elfoglalva tartott II. emelet s 1926-ban a forradalmi idők alatt betelepített lakók kiköltöztetésével sikerült a IV. emeleti raktárhelyiségeket is felszabadítani. Az utóbbi helyiségek megfelelő átalakítás után a Hadtörténelmi Levéltárnak engedtettek át a III. emeleti kisebbik raktárszárny ellenében. Ily módon a Hadtörténelmi Levéltár használatába jutott a III. emeleti kisebbik raktárszárny kivételével az épület * Az Országos Levéltár működéséről szóló részletes évi jelentések a Levéltári Közlemények-ben jelennek meg. Az 1923. évit az 1924. évf. 1—4., az 1924. évit az 1925- évf. 1—4., az 1925. évit az az 1926. évf. 1—4., az 1926. évit az 1927. évf. 1—4., az 1927. évit az 1928. évf. 1—4., az 1928. évit az 1929. évf. 1—2., az 1929. évit az 1930. évf. 1—2. száma közölte.