Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete

pénzmaradványokat számadási térítmény címen s a maradványt jogcímenként részletező ellennyugta kíséretében, melyben a kiutaló rendeletekre is hivatkozás történjék, minden év június hó 30-án az állampénztárba kell beszállítani. A pénz beszállításáról szóló tétel képezi az illető számadási évben a számadás utolsó tételét. 38. §. Az alapszerűen kezelendő javadalmak és más bevételek. A tudományos és művészeti célokat szolgáló állami javadalmak és mindennemű valódi bevételek kezelése alapszerűen történik. A Tanácsnak, továbbá a szabályrendelet I. része 1. §-ának 1., 3. és 4. pontjában felsorolt közgyűjteménynek egyegy, e szabályrendelet I. része 1. §-ának 2. pontjában említett Nemzeti Múzeumnál pedig az a—f pontok alatt felsorolt táraknak külön egy-egy alapja van. Létesítendő tehát a Tanácsnál: az Országos Gyüjteményegyetemi Alap, az Országos Levéltárnál: az Országos Levéltári Alap, a Magyar Nemzeti Múzeumnál a következő hat alap, ú. m.: az Országos Széchenyi-Könyvtári Alap, Érem- és Régiségtan Alap, az Állattári Alap, a Növénytári alap, az Ásványtári és Őslénytári Alap és a Néprajziak Tárának Alapja, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumnál: a Szépművészeti Múzeumi Alap, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumnál: az Iparművészeti Múzeumi Alap. A felsoroltaknál több, vagy más alap nem létesíthető.

1 Az egyes alapokba folynak be mindenekelőtt az állami költségvetésnek a Gyüjteményegyetem címe alatt rendes vagy átmeneti kiadásként felvett mindazon javadalmai, melyek az egyes gyűjtemények tudományos vagy művészeti céljaira vannak szánva, továbbá a Tanács és az egyes közgyűjtemények valódi bevételei, mint nemességi ügyekben való eljárási díjak, másolási és hitelesítési díjak, belépti díjak és a katalógusok s más kiadványok eladásából befolyó bevételek, adományok és hagyományok, alapítványok jövedelmei, továbbá az intézetek tudományos és művészeti anyagának eladásából (28. és 42. §) befolyó összegek. Az alapoknak nemcsak esetleges jövedelmei, hanem tőkéi is felhasználhatók. Az alapok felhasználására nézve az Országos Gyüjteményegyetemi Alapra vonatkozólag a Tanács ügyvezető alelnöke, az egyes közgyűjtemények alapjaira vonatkozólag az illető közgyűjtemények első tisztviselője, a Nemzeti Múzeum egyes tárainak alapjaira vonatkozólag az illető tár vezetője felhasználási tervet készít és mutat be, a Nemzeti Múzeumnál a közgyűjtemények első tisztviselője útján jóváhagyás végett a Tanácsnak. A pénzek felhasználása abban az időben történik, amikor kijelölt céljukra legjobban felhasználhatók. Az egyes alapokba beutalt olyan pénzek, amelyeknek meghatározott rendeltetése van, csakis a rendeltetésük céljaira használhatók fel, bár kezelésük az illető közgyűjtemény alapjának keretében történik. A Tanács, illetve minden közgyűjtemény (tár) az általa saját hatáskörében kezelt alap bevételeiről és kiadásairól több évi időtartamra berendezett, bekötött, lapszámozott és a miniszteri számvevőség által hitelesített számadási könyvet vezet, olyan berendezéssel, hogy a meghatározott rendeltetésű összegek felhasználásánál átruházás vagy felcserélés ne történjék. Az egyes alapok pénzei valamely közeli pénzintézetnél az illető alap nevén folyószámlán vagy pedig az illető alap nevére kiállított betéti könyvecskére takarékpénztárilag kezeltetnek.

2 A pénzintézet nevét és 1 A később csatlakozott intézeteknek is van külön alapjuk s ezek ügyében az illető intézetek szervezeti szabályrendelete intézkedik. 2 A takarékpénztári elhelyezést a m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1930 június 26-án 430—2/116—1930. sz. a. kelt rendeletével úgy értelmezi, hogy az intézetek ily módon csak a saját bevételükből eredő pénzkészletüket helyezhetik el a Pénzintézeti Központnál, az ennek első kúriájába tartozó valamelyik pénzintézetnél vagy a Postatakarékpénztárnál.