Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete
a betéti könyv számát az illető alap főkönyvi számláján fel kell jegyezni. A tőkésített kamatok bejegyzése végett az egyes takarékbetéti könyvecskéket a felelős számadók évenkint egyszer az illető pénzintézetnél bemutatják s az így bejegyzett kamatokat az illető alap számláján bevételkép könyvelik el. Az alapok számadási éve július hó 1-től a következő év június hava végéig tart. Az alapoknál a számadási év végével eszközlendő zárlat alkalmával mutatkozó pénzmaradványokat az állampénztárba nem kell beszállítani, hanem az egyes alapok következő időszaki számadása javára kezdőleges pénzmaradvány címén mint első bevételi tételt kell áthozni. A felelős számadók az alapok számadási könyveiről minden naptári félév végével hű és pontos másolatot vesznek, melyeket mint az illető alap számadását, aláírásukkal ellátva, a vonatkozó okmányokkal együtt a naptári félévet követő hó végéig bemutatnak a Tanácsnak, amely azokat a rákövetkező hó végéig véleményes jelentés kíséretében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel. 39. §. Az alapítványok. Alapítványi vagyonok alatt azokat a tőkéket vagy értékeket kell érteni, melyek valamely meghatározott cél érdekében letétetvén, állagukban mindenkor sértetlenül fenntartandók és amelyek nem az alapítványtól különálló más természeti vagy jogi személynek, hanem kizárólag magának az illető alapítványnak, mint önálló jogi személynek tulajdonát képezik. Az alapítványok jövedelmei csakis a vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyott alapítólevélben meghatározott célra használhatók fel. Amennyiben valamely alapítvány kezelése az alapító által a Tanácsra vagy egyik küzgyüjteményre bízatnék, úgy a Tanács ügyvezető alelnöke, illetve az érdekelt közgyűjtemény első tisztviselője az alapítványi tőke helyes kezeléseért, jövedelmének rendeltetésszerű felhasználásáért felelős és a számadástétel kötelezettsége is őt terheli. A felelős számadók az alapítványi jövedelmek felhasználásáról az állami költségvetési évvel egyező, kellően okmányolt és aláírásukkal ellátott évi számadást készítenek, melyet minden év augusztus hava végéig a többi számadástól elkülönítetten a Tanács útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztenek fel. E számadásokban a tőke állagát is mindenkor ismertetik. 40. §. Az ingatlan vagyon törzskönyve. A Gyüjteményegyetem kötelékébe tartozó közgyűjtemények ingatlanait mindenkor törzskönyv mellett kell átvenni, illetve átadni. Akár államköltségen szereztettek tehát be, akár ajándékozás útján, vagy más forrásból (pl. alapokból) jutottak a Gyüjteményegyetem tulajdonába, törzskönyvi nyilvántartás tárgyát képezik és az ingatlan vagyon törzskönyvébe beveendők. Az ingatlan vagyon törzskönyve az ingatlan lényeges ismertetőjeleit, valamint mindenkori álladókat és értékét részletesen feltünteti. Pontosan ismerteti az ingatlan megszerzésének idejét és körülményeit, a befektetett költségeket, a beállott változásokat, az ingatlan mai álladókat és állapotát. Kötelesek tehát a felelős számadók az ingatlanok álladókéban és értékében beálló mindennemű változást a törzskönyvben mindenkor pontosan keresztülvinni, az egyes közgyűjtemények ingatlanainak értékét pedig 10 évenként becslés útján újból megállapítani, mely alkalommal a becslés eredményéhez képest az értékváltozásokat értékhelyesbítés címén szaporodásba vagy apadásba kell hozniok. A törzskönyv kiegészítő részét képezik a térképek, rajzok és okmányok.